Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 316
Copyright Myths
2003-01-05
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelõssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re[3]: 309 (mind)  21 sor     (cikkei)
2 Re: Intuitu personae (mind)  38 sor     (cikkei)
3 Re: Kerecsen? (mind)  150 sor     (cikkei)
4 nyelvi vetelkedo chat-en ! (mind)  26 sor     (cikkei)
5 angol tarsalgas (mind)  15 sor     (cikkei)
6 szponzor (mind)  44 sor     (cikkei)
7 huba (mind)  15 sor     (cikkei)

+ - Re[3]: 309 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
HIX NYELV #0315, Racsko' Tama's >:
 >> Szerintem nem is volt.
 >De volt, pótlólag megkapható, ha a > címre írtok egy üres
 >levelet, melynek tárgya (subjectje) az alábbi: "/arch/NYELV.0309..20021228"


Hm...

 >> De azert megprobalok utanajarni.
 >Annak is utána járhatnál, hogy nem lehetne-e a lekérésnél a fenti
dokumentum-
 >címbõl a dátumot kihagyni: az úgy is redundáns, hiszen egy szám nem jelenik


mailto:HIX-Jozsi...
mashogy fogalmazva:
1. ne legyunk telhetetlenek
2. igazan csak Te tudhatod, hogy mit szeretnel elerni
-- 
Udv,
   		Hunter  			-[HE 1.15beta8+1;]-
+ - Re: Intuitu personae (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Kedves Gábor!

hix.nyelv #315, :

> Vajon mi lehet a magyar megfeleloje az "Intuitu personae" latin
> kifejezesnek ? 

Azt nem tudom, hogy a jogi szaknyelvben hogy van, de szó szerint fordítva: 'a 
személy/egyén tekintetében, a személy/egyén jogcímén'. Amennyire tudom 
(persze nem vagyok jogász, és a tévedés lehetõsége nincs kizárva :-) ez olyan 
szerzõdések jelzõje, amelyben az egyik szerzõdõ fél egyénként (természetes 
személyként) szerepel. Ilyen azon szerzõdések többsége, amelyet magánszemély 
köt, pl. a munkavállalói szerzõdések. (Az egyik forrásom szerint viszont az 
autó adásvételi szerzõdése nem "intuitu personae" -- hogy miért nem, ne 
kérdezd.)

Vannak azonban olyan szerzõdések is, melyben az "intuitu personae" fél nem 
természetes személy. Lehetnek ilyen kölcsönszerzõdések: ekkor bár jogilag egy 
cég vesz kölcsönbe (így könyvelenedõ, leltározandó stb.), a kölcsönszerzõdés 
értelmében azonban a cégnek ki kell jelölnie egy személyt -- ez az "intuitu 
personae" személy --, aki a kölcsönzött javakért személyesen és korlátlanul 
felel (tehát rajta behajtható akkor is, ha cég közben eltûnt.)

Ilyen jellegûek azok a szakértõi szerzõdések, amelyek névre szabottak. A 
szerzõdõ fél lehet akármilyen cég, de a munkára egy szerzõdésben megnevezett 
személyt kell delegálnia, pl. egy ilyen klauzula miatt: "A jelen szerzõdésben 
meghatározott tevékenységet kizárólag X.Y. végezheti."

Angol nyelvû munkákban "intuitu personae" gazdasági társulásoknak nevezik a 
"partnership"-et, tehát kb. a mi közkereseti, ill. betéti társaságunknak 
megfelelõ cégeket, mivel ezekben csak természetes személyek vehetnek részt, 
és legtöbbször felelõsségük is korlátlan (kivéve a bt. csendestársát).

Ez az, amit én felfogtam a kérdésbõl, szabatosabb definíciók olvashatók
* angolul: <http://www.franchise-fff.com/fffhtmlenglish/
espace_documentation/lexique.htm#i>
* franciául: <http://www.legamedia.net/lx/result/match/
23611125850673d675b9f322e7/index.php>
+ - Re: Kerecsen? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Kedves Attila!

hix.nyelv #315, Grózli-Nagy Attila >:

> Azt olvastam, hogy õsi pogány szokás szerint a karácsony mint a fényvárás
> ünnepe idején egy sólymot röptettek fel, amely a Napot szimbolizálta, ez
> volt tehát a kerecsen ünnepe, és ennek a sólyomfajnak a nevébõl származik
> a "karácsony" szó is 

Elõször is ez a vélekedés egy hapax legomenonon, azaz egy csak egyszer 
elõforduló adaton alapul. A forrás az ún. "Kassai Kódex", amely egyik része, 
a "Liber Inquisitorum" XIII-XV. sz.-i boszorkányperek jegyzõkönyveit 
tartalmazná. Ezt a "kódexet" Fehér Mátyás Jenõ találta volna 1944-ben Kassán, 
azonban rajta kívül senki sem látta, õ sem közölt róla rendes fakszimilét, 
csak fordításokat némi latin betéttel, köztük volt az utóbb elhíresült "in 
festo falconarium vulgare karasun dicto" 'a solymárok ünnepén, amelyet a nép 
karácsonynak nevez'.

Sajnos, a "kódex" 1950-ben eltûnt, de nem csak ez az egy furcsaság van az 
anyag történetében, hanem az is, hogy Fehér több forrásban többféleképp 
nyilatkozott a hatvanas években  arról, hogy hogyan is került a "kódex" 1945- 
ben Kassáról a város elestével Csonkamagyarországra. Hol maga Fehér viszi el 
Vizsolyon keresztül Budapestre, hol a barátai mentik Bodrogszerdahelyre.

Fehér fakszimile mutatványain -- melyek furcsa módon egy kivétellel nem 
magából a "kódexbõl" származnak, hanem a "kódex" kötéstáblájából kiszedett, 
késõbb keletkezett könyvkötészeti töltelékanyagok voltak [vajon miért ezeket 
semmit sem bizonyító lapokat mutatta be és nem a kódex szövegét?] -- több 
szerzõ a hamisitás jeleit látta. Ui. ezeket a mutatványokat sikerült 
beazonosítani korábban más forrásból ismert, a "Kassai Kódextõl" független 
dokumentumokkal.

Fehér közléseinek egyik érdekessége, hogy fordításaiban a "sámán" szót 
használja a perbefogottak megnevezésére, amely egy abszolút anakronizmus: ezt 
a mandzsu-tunguz szót a szibériai néprajz hozta Magyarországra: elõször 1799-
ben írják le magyar forrásban. Az, hogy itt milyen szó lett volna az 
eredetiben, nem ismert. Ez a súlyos, korrigálhatatlan hiba a részletek 
felhasználhatóságát a hamisítás gyanúján túlmenõen is erõsen megkérdõjelezi.

Szóval a forrás egyértelmûen hamisításnak látszik. Vö.
<http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/tortenet/borsa/html/
bgkvti_4/bgki0426.htm>, <http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/muvtort/
kelecsen/html/kelecs23.htm> (ez utóbbi más hamisítványokat is ismertet)
Amúgy ilyenek elõ-elõfordulnak más szakterületen is, ld. a piltdowni embert, 
amelyet az 1910-es években találtak, még tudományos nevet is kapott 
(Eopithecus dawsoni), és negyven évig volt a brit paleontológia -- és az 
emberi faj európai keletkezésének -- zászlóshajója. Mígnem elkövették a 
hibát, hogy 1953-ban engedték megvizsgálni (addig külsõsöknek csak vitrinen 
keresztül lehetett megtekinteni), és kiderült, hogy a mai ember egy pár 
tízezer éves koponyájából és egy jelenkori orángután állkapcsából van profi 
módon összeállítva. Ha egy kutatónál emócionális és presztízsszempontok 
kerülnek elõtérbe (pl. Fehér esetében az õsi magyar vallás mindenáron való 
kimutatása), akkor gyakran még a hamisítás is elfogadhatónak tetszik igazunk 
bizonyítására. És Fehér más téma kapcsán is gyanúba került, pl. azt is 
állította, hogy a Mátyás alapította budai egyetem Kassára költözött volna, és 
így a kassai domonkosrendi iskola jogelõdje lett volna. (Fehér egyébként a 
domonkosrend történetét kutatta.)

Ami a nyelvi részt illeti: ha még valódi is lenne az adat, nem jelentene 
mást, mint egy XIII. sz.-i népetimológiát. Ha megvizsgáljuk a kérdést, 
láthatjuk, hogy a "kerecsen" szó eredetileg "kerecset" hangalakú alakú volt. 
Amennyiben ebbõl a madárnévbõl lett volna az ünnep neve, akkor a névadás 
nemigen történhetett volna korábban, mint a honfoglalás. Ebben az esetben 
pedig maga a "fényvárás ünnepe" sem lehetne korábbi: tehát ez is 
szükségszerûen valamely idegen nép szokásainak átvétele lenne, horribile 
dictu talán éppen a Dazsbog isten feltámadását ünneplõ szláv "kracsun"-é: 
vagyis ott vagyunk ahol elindultunk, csak "még rosszabb pozícióban".

De tegyük fel, hogy volt egy ilyen ünnep, ahol kerecseneket engednek el, 
amelyek a napot szimbolizálják. Ekkor azonban elképzelhetetlen tartom, hogy 
errõl a fontos szóról szakrális értelemben ezen a forráson kívül semmi más 
kútfõ ne emlékeznék meg, és a népi babonák, hiedelmek, szokások körébõl is 
nyom nélkül törlõdött volna. Ezzel szemben a "turul", az altaji vadássólyom 
(Falco rusticolus altaicus) jelentõségérõl bõven van adatunk. Így 
érthetetlen, hogy a karácsony neve miért nem ebbõl képzõdött, pl. "*terel", 
"*türül" alakban. Vagy nem a "sólyom" szóból -- pl. "*selyem", "*sölyöm" --, 
hiszen régen is ez volt ennek az állatcsoportnak az összefoglaló neve: 
névtani leszármazottai (személy-, hely- és foglalkozásnevek) igen 
kiterjedtek, ellenben a "kerecsen" alig egy-két adattal van jelen.

Tehát nincs alap annak állítására, hogy a "kerecsen" elterjedt megnevezés 
lett volna régen, illetve, hogy lett volna szakrális tartalma. Sõt, maga az 
állatfaj (Falco cherrug) habitusa sincs szinkronban a feltételezett 
szerepével: az erdõs pusztán honol, a nyílt szteppén nincs jelen; tehát nem 
olyan területen él, ahol a szteppi kultúra virágzott. És bár idomítható, de a 
solymászat nem használta: keleten az altaji vadászsólymot és a vándorsólymot 
(Falco peregrinus) alkalmazták erre a célra. Így még az a motívum is 
hiányzott, ami egyáltalán jelentõséggel bírta volna felruházni.

Önmagában a hangrendi váltás nem elegendõ egy etimológiához: ilyen alapon a 
"sólyom" és a "selyem" is összehozható lenne. Ehhez még ideológiát is 
gyárthatnánk, pl. mindkettõ "fejedelmi", a selyem olyan a szövetek közt, mint 
a sólyom a madarak közt, stb. De ehhez biztos alátámasztó adatok is kellenek. 
Az egyik ilyen lenne pl., hogy elõfordul a mélyhangrendû alak 'selyem' 
jelentésben, ill. a magas hangrendû 'sólyom' értelemben. A hangrendi 
átcsapással keletkezett szavaink mindig megõriznek valami ilyes összekötõ 
kapcsot. Még az olyan régi kettõsök is, mint a "szer" és a "sor", hiszen 
mindkettõ használható 'falurész, házcsoport' értelemben (miként a "szer" 
ilyennek maradt pl. az Õrségben, a "sor" pedig a palóc vidéken). De a 
"kerecsen : karácsony" pár esetén nem található semmi ilyen összefüggés. És 
még néhány adalék a hangrendváltáshoz:
* A "karácsony" szónak elõfordulnak olyan alakjai, ahol a szláv eredeti "kr" 
mássalhangótorlódást feloldó magánhangzó "e", pl. 1629 "keracson". Mivel az 
"e" hangrendileg sokszor semleges, mélyhangrendû idegen szavakban esetenként  
betoldásként megjelenhet. De az a hangrendi átcsapás elvével ellenkezik, hogy 
egy szó magánhangzói csak félig váltsanak át: van "kever" és van "kavar", de 
"*kevar" és "*kaver" nem képzelhetõ el.
* A hangrendi pároknál szinte kizárólag mindig a mély hangrendû változat az 
elsõdleges. Az egy ritka és külön indokolandó eset, ha a magas hangrendû 
alakból indulunk ki. Csak egy példa ilyen jut eszembe: a "kever > kavar". De 
itt a "kavar" nagyon fiatal -- elõször 1669-bõl adatolt --, és a "habar", 
"csavar", "zavar" szavak analógiája hozhatta létre a mély hangrendû 
változatot. Ha tehát "kerecsen > karácsony" változást feltételezünk, akkor 
azzal szembesülünk, hogy ez megint csak fiatal, a keresztyénség korába 
datálható változás lehet (tehát nem régi pogány kultusz nyomán eredt), és az 
átcsapás magyarázatával adósak maradtunk. Ha a sztenderd irányú "karácsony > 
kerecsen" változást feltételezzük (kicsit eltekintve a "kerecset" formától), 
akkor pedig nem a "karácsony" etimológiájára válaszolunk.
* Van egy hangrendipár-csoport, melynek tagjai pl. a "család : cseléd", 
"rekettye : rakottya". Ezekben a változást az indukálta, hogy eredetileg 
vegyes hangrendû idegen szavakról van szó, melyek kétféleképp magyarosodtak. 
Ez megint csak 'veszélyezteti' a "karácsony : kerecsen" õsiségét (és ezáltal 
valami pogány magyar kultuszhoz kapcsolhatóságát)...
* Tartozhatna még a szó "magyar : Megyer" csoportba. Régi magyar volta 
ellenére ez a szó is eredetileg vegyes hangrendû volt ("*mogyeri"). Ez úgy 
volt lehetséges, hogy eredetileg összetett szó volt. A "karácsony : kerecsen"-
t pedig lehetetlen összetételi tagokra bontati.

Tehát a "kerecsen" szó esetén még mindig az orosz "krecset", ólengyel 
"krzeczot" szavakkal való összefüggés a legbiztosabb. Annál is inkább, mivel 
erre a madárra még egy nevet átvettünk itt a Kárpát-medencében: a "ráró"-t 
(cseh "raroh", szlovák "rároh", lengyel "raróg", ukrán "rarih"). Ez annál sem 
csodálatosabb, mivel errefelé is csak olyan helyen él ez a madár, ahol inkább 
a környezõ népek éltek régtõl fogva: az északi Kárpátokban, ill. az Al-Duna 
galériaerdeiben: magyar etnikai területen csak igen ritkán, szórványban költ 
(egyébként pedig vonuló madár).

A "karácsony" esetén pedig az ószláv "kracsun"-nál nincs megfelelõbb 
etimológia. Bár ezt a "teológiailag korrektebb" formák már a szláv irodalmi 
nyelvekbõl kiszorították, de macedón nyelvjárásokban még mindig 'karácsony' 
jelentése van, ugyanígy a keleti szlovák területen a "krac^ún"-nak, míg az 
orosz népnyelvben a "korocsjuny" 'advent'-et jelöl. És legfõképpen itt van a 
román, ahol az irodalmi nyelvben máig "craciun"-nak hangzik 'karácsony' (az 
"a"-n kis félkörrel), lévén a románban a vallásos terminológia nagyrészt a 
szlávból származik. És ezeknél nem számolhatunk magyar eredettel, mert akkor 
a román szó nem kezdõdne mássalhangzótorlódással, hanem kb. "caraciun" alakú 
lenne. Ugyanez a probléma merülne fel, ha magyar -> szláv átvételt 
feltételeznénk. Ráadásul mind a román, mind a szabad hangsúlyú szláv 
nyelvekben a szó utolsó szótagja hangsúlyos: ez megint kizárja egy elején 
hangúlyos magyar szóból való származás lehetõségét.
+ - nyelvi vetelkedo chat-en ! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Sziasztok,

A Gyaloglo csetforuman KVIZ szoba nyilt.
Ezen felbuzdulva en is osszeallitottam egy
nyelvtan-nyelveszeti kerdessort.
Az en kerdeseimmel jatszott nyelvi vetelkedo
elorelathatolag csutortokon lesz este 8-kor, 
(esetleg penteken, de akkor szolok)  es a
From-If fedonevu cset-modetator vezeti.

A csetforum itt elerheto:
  http://chat.gyaloglo.hu

Igaz is, van a cset (chat) szonak rendes
magyar megfeleloje?

A multkori al-fonev gyu"jto jatek hol tart?
  TUSZOK  ( --> tuszkol )
     Ez mar volt...?   :-)))

  
   Hixipixi Zolly


"...mert magamat kigunyolom, ha kell,
 Mas ezt tolem ugysem turi el"  (Hixipixi)
+ - angol tarsalgas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Jo estet,

erdeklodom, tude valaki ajanlani a fovarosban angol(os)
nyelvi beszelgetesi lehetoseget, esetleg nyelvi klubot, ahol
angol nyelvi kifejezeseket lehet megbeszelni?

Tehat nem "tarsalgasi" klubra gondolok, ahol valamilyen
nyelvvizsgara felkeszites a tema, hanem arra, hogy megbeszelni
egy-egy kifejezest, aforizmat, szolast.


udvozlettel:

Fodor Albin
mailto:
+ - szponzor (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Jo estet,

nemregen leveleztem evtizedek ota Amerikaban elo magyarokkal,
es csak most ertettem meg, hogy amit ok szponzoralasnak mondanak,
az nalunk egeszen mas - talan vednok, vagy kezes.

Legalabbis en ugy tapasztalom, hogy amikor nalunk valaki azt
mondja, hogy szponzort keres, akkor azt erti, hogy keres valakit,
aki az esemeny, rendezveny, tevekenyseg jelentos reszet anyagailag
is tamogatna.

Gyakran talalkoztam konferenciak es mas rendezvenyek soran az
alabbi felosztassal:

szponzor: penzt adott, vagy ingyen/kedvezmenyesen biztositotta a
helyszint, cserebe gyakran ingyen reklamhoz jutott.

tamogato: nem adott penzt, de a tevekenysegevel segitette a
rendezvenyt, ingyen dolgozott, cserebe kapcsolatokhoz,
ujabb lehetosegekhez jut(hat)ott.

vednok: nevet adta az esemenyhez, ezzel hitelesse tette, masok
elott garanciat vallalt arra, hogy erre az esemenyre erdemes
aldozni masoknak. (kvazi kezesseg, tehat nem arra vallal
garanciat, hogy a szervezo nem fog sikkasztani, vagy ha igen,
akkor o megteriti a kart, hanem arra, hogy a szervezo szemelye
vagy az altala szervezett esemeny szellemisege fontos.)


Ugy tapasztaltam, hogy az amerikai magyarok a szponzoralast ez
utobbi ertelemben hasznaljak, tehat, ha valakinek akar csak egy
ajanlo levelre van szuksege, akkor szponzort keres. Az ajanlo
azert szponzor, mert vallalja, hogy tole informacio kerheto
az illetorol.


Erdeklodom, hogy szerintetek az eddigi tapasztalataim es a
kovetkeztetesek mennyiben felelnek meg a valosagnak?


udvozlettel:

Fodor Albin
mailto:
+ - huba (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Udv,

most lattam, hogy hunternek kuldott raadas szovegben van egy
(illetve egyet vettem eszre) helyesirasi hiba, Szeged helyett
Szedeg szerepel.

Ennek kapcsan erdeklodom, hogy az angol szoveget beture pontosan
gepeltem be, szerintetek nincs helyesirasi hiba benne?
Nem nagyon emlekszem szo roviditesre sem, csak a ne'er volt
never helyett - de a ti szemetek sokkal elesebb. ;)

udvozlettel:

Fodor Albin
mailto:

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS