1. |
Re[3]: 309 (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Intuitu personae (mind) |
38 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Kerecsen? (mind) |
150 sor |
(cikkei) |
4. |
nyelvi vetelkedo chat-en ! (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
5. |
angol tarsalgas (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
6. |
szponzor (mind) |
44 sor |
(cikkei) |
7. |
huba (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re[3]: 309 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
HIX NYELV #0315, Racsko' Tama's >:
>> Szerintem nem is volt.
>De volt, pótlólag megkapható, ha a > címre írtok egy üres
>levelet, melynek tárgya (subjectje) az alábbi: "/arch/NYELV.0309..20021228"
Hm...
>> De azert megprobalok utanajarni.
>Annak is utána járhatnál, hogy nem lehetne-e a lekérésnél a fenti
dokumentum-
>címbõl a dátumot kihagyni: az úgy is redundáns, hiszen egy szám nem jelenik
mailto:HIX-Jozsi...
mashogy fogalmazva:
1. ne legyunk telhetetlenek
2. igazan csak Te tudhatod, hogy mit szeretnel elerni
--
Udv,
Hunter -[HE 1.15beta8+1;]-
|
+ - | Re: Intuitu personae (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gábor!
hix.nyelv #315, :
> Vajon mi lehet a magyar megfeleloje az "Intuitu personae" latin
> kifejezesnek ?
Azt nem tudom, hogy a jogi szaknyelvben hogy van, de szó szerint fordítva: 'a
személy/egyén tekintetében, a személy/egyén jogcímén'. Amennyire tudom
(persze nem vagyok jogász, és a tévedés lehetõsége nincs kizárva :-) ez olyan
szerzõdések jelzõje, amelyben az egyik szerzõdõ fél egyénként (természetes
személyként) szerepel. Ilyen azon szerzõdések többsége, amelyet magánszemély
köt, pl. a munkavállalói szerzõdések. (Az egyik forrásom szerint viszont az
autó adásvételi szerzõdése nem "intuitu personae" -- hogy miért nem, ne
kérdezd.)
Vannak azonban olyan szerzõdések is, melyben az "intuitu personae" fél nem
természetes személy. Lehetnek ilyen kölcsönszerzõdések: ekkor bár jogilag egy
cég vesz kölcsönbe (így könyvelenedõ, leltározandó stb.), a kölcsönszerzõdés
értelmében azonban a cégnek ki kell jelölnie egy személyt -- ez az "intuitu
personae" személy --, aki a kölcsönzött javakért személyesen és korlátlanul
felel (tehát rajta behajtható akkor is, ha cég közben eltûnt.)
Ilyen jellegûek azok a szakértõi szerzõdések, amelyek névre szabottak. A
szerzõdõ fél lehet akármilyen cég, de a munkára egy szerzõdésben megnevezett
személyt kell delegálnia, pl. egy ilyen klauzula miatt: "A jelen szerzõdésben
meghatározott tevékenységet kizárólag X.Y. végezheti."
Angol nyelvû munkákban "intuitu personae" gazdasági társulásoknak nevezik a
"partnership"-et, tehát kb. a mi közkereseti, ill. betéti társaságunknak
megfelelõ cégeket, mivel ezekben csak természetes személyek vehetnek részt,
és legtöbbször felelõsségük is korlátlan (kivéve a bt. csendestársát).
Ez az, amit én felfogtam a kérdésbõl, szabatosabb definíciók olvashatók
* angolul: <http://www.franchise-fff.com/fffhtmlenglish/
espace_documentation/lexique.htm#i>
* franciául: <http://www.legamedia.net/lx/result/match/
23611125850673d675b9f322e7/index.php>
|
+ - | Re: Kerecsen? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #315, Grózli-Nagy Attila >:
> Azt olvastam, hogy õsi pogány szokás szerint a karácsony mint a fényvárás
> ünnepe idején egy sólymot röptettek fel, amely a Napot szimbolizálta, ez
> volt tehát a kerecsen ünnepe, és ennek a sólyomfajnak a nevébõl származik
> a "karácsony" szó is
Elõször is ez a vélekedés egy hapax legomenonon, azaz egy csak egyszer
elõforduló adaton alapul. A forrás az ún. "Kassai Kódex", amely egyik része,
a "Liber Inquisitorum" XIII-XV. sz.-i boszorkányperek jegyzõkönyveit
tartalmazná. Ezt a "kódexet" Fehér Mátyás Jenõ találta volna 1944-ben Kassán,
azonban rajta kívül senki sem látta, õ sem közölt róla rendes fakszimilét,
csak fordításokat némi latin betéttel, köztük volt az utóbb elhíresült "in
festo falconarium vulgare karasun dicto" 'a solymárok ünnepén, amelyet a nép
karácsonynak nevez'.
Sajnos, a "kódex" 1950-ben eltûnt, de nem csak ez az egy furcsaság van az
anyag történetében, hanem az is, hogy Fehér több forrásban többféleképp
nyilatkozott a hatvanas években arról, hogy hogyan is került a "kódex" 1945-
ben Kassáról a város elestével Csonkamagyarországra. Hol maga Fehér viszi el
Vizsolyon keresztül Budapestre, hol a barátai mentik Bodrogszerdahelyre.
Fehér fakszimile mutatványain -- melyek furcsa módon egy kivétellel nem
magából a "kódexbõl" származnak, hanem a "kódex" kötéstáblájából kiszedett,
késõbb keletkezett könyvkötészeti töltelékanyagok voltak [vajon miért ezeket
semmit sem bizonyító lapokat mutatta be és nem a kódex szövegét?] -- több
szerzõ a hamisitás jeleit látta. Ui. ezeket a mutatványokat sikerült
beazonosítani korábban más forrásból ismert, a "Kassai Kódextõl" független
dokumentumokkal.
Fehér közléseinek egyik érdekessége, hogy fordításaiban a "sámán" szót
használja a perbefogottak megnevezésére, amely egy abszolút anakronizmus: ezt
a mandzsu-tunguz szót a szibériai néprajz hozta Magyarországra: elõször 1799-
ben írják le magyar forrásban. Az, hogy itt milyen szó lett volna az
eredetiben, nem ismert. Ez a súlyos, korrigálhatatlan hiba a részletek
felhasználhatóságát a hamisítás gyanúján túlmenõen is erõsen megkérdõjelezi.
Szóval a forrás egyértelmûen hamisításnak látszik. Vö.
<http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/tortenet/borsa/html/
bgkvti_4/bgki0426.htm>, <http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/muvtort/
kelecsen/html/kelecs23.htm> (ez utóbbi más hamisítványokat is ismertet)
Amúgy ilyenek elõ-elõfordulnak más szakterületen is, ld. a piltdowni embert,
amelyet az 1910-es években találtak, még tudományos nevet is kapott
(Eopithecus dawsoni), és negyven évig volt a brit paleontológia -- és az
emberi faj európai keletkezésének -- zászlóshajója. Mígnem elkövették a
hibát, hogy 1953-ban engedték megvizsgálni (addig külsõsöknek csak vitrinen
keresztül lehetett megtekinteni), és kiderült, hogy a mai ember egy pár
tízezer éves koponyájából és egy jelenkori orángután állkapcsából van profi
módon összeállítva. Ha egy kutatónál emócionális és presztízsszempontok
kerülnek elõtérbe (pl. Fehér esetében az õsi magyar vallás mindenáron való
kimutatása), akkor gyakran még a hamisítás is elfogadhatónak tetszik igazunk
bizonyítására. És Fehér más téma kapcsán is gyanúba került, pl. azt is
állította, hogy a Mátyás alapította budai egyetem Kassára költözött volna, és
így a kassai domonkosrendi iskola jogelõdje lett volna. (Fehér egyébként a
domonkosrend történetét kutatta.)
Ami a nyelvi részt illeti: ha még valódi is lenne az adat, nem jelentene
mást, mint egy XIII. sz.-i népetimológiát. Ha megvizsgáljuk a kérdést,
láthatjuk, hogy a "kerecsen" szó eredetileg "kerecset" hangalakú alakú volt.
Amennyiben ebbõl a madárnévbõl lett volna az ünnep neve, akkor a névadás
nemigen történhetett volna korábban, mint a honfoglalás. Ebben az esetben
pedig maga a "fényvárás ünnepe" sem lehetne korábbi: tehát ez is
szükségszerûen valamely idegen nép szokásainak átvétele lenne, horribile
dictu talán éppen a Dazsbog isten feltámadását ünneplõ szláv "kracsun"-é:
vagyis ott vagyunk ahol elindultunk, csak "még rosszabb pozícióban".
De tegyük fel, hogy volt egy ilyen ünnep, ahol kerecseneket engednek el,
amelyek a napot szimbolizálják. Ekkor azonban elképzelhetetlen tartom, hogy
errõl a fontos szóról szakrális értelemben ezen a forráson kívül semmi más
kútfõ ne emlékeznék meg, és a népi babonák, hiedelmek, szokások körébõl is
nyom nélkül törlõdött volna. Ezzel szemben a "turul", az altaji vadássólyom
(Falco rusticolus altaicus) jelentõségérõl bõven van adatunk. Így
érthetetlen, hogy a karácsony neve miért nem ebbõl képzõdött, pl. "*terel",
"*türül" alakban. Vagy nem a "sólyom" szóból -- pl. "*selyem", "*sölyöm" --,
hiszen régen is ez volt ennek az állatcsoportnak az összefoglaló neve:
névtani leszármazottai (személy-, hely- és foglalkozásnevek) igen
kiterjedtek, ellenben a "kerecsen" alig egy-két adattal van jelen.
Tehát nincs alap annak állítására, hogy a "kerecsen" elterjedt megnevezés
lett volna régen, illetve, hogy lett volna szakrális tartalma. Sõt, maga az
állatfaj (Falco cherrug) habitusa sincs szinkronban a feltételezett
szerepével: az erdõs pusztán honol, a nyílt szteppén nincs jelen; tehát nem
olyan területen él, ahol a szteppi kultúra virágzott. És bár idomítható, de a
solymászat nem használta: keleten az altaji vadászsólymot és a vándorsólymot
(Falco peregrinus) alkalmazták erre a célra. Így még az a motívum is
hiányzott, ami egyáltalán jelentõséggel bírta volna felruházni.
Önmagában a hangrendi váltás nem elegendõ egy etimológiához: ilyen alapon a
"sólyom" és a "selyem" is összehozható lenne. Ehhez még ideológiát is
gyárthatnánk, pl. mindkettõ "fejedelmi", a selyem olyan a szövetek közt, mint
a sólyom a madarak közt, stb. De ehhez biztos alátámasztó adatok is kellenek.
Az egyik ilyen lenne pl., hogy elõfordul a mélyhangrendû alak 'selyem'
jelentésben, ill. a magas hangrendû 'sólyom' értelemben. A hangrendi
átcsapással keletkezett szavaink mindig megõriznek valami ilyes összekötõ
kapcsot. Még az olyan régi kettõsök is, mint a "szer" és a "sor", hiszen
mindkettõ használható 'falurész, házcsoport' értelemben (miként a "szer"
ilyennek maradt pl. az Õrségben, a "sor" pedig a palóc vidéken). De a
"kerecsen : karácsony" pár esetén nem található semmi ilyen összefüggés. És
még néhány adalék a hangrendváltáshoz:
* A "karácsony" szónak elõfordulnak olyan alakjai, ahol a szláv eredeti "kr"
mássalhangótorlódást feloldó magánhangzó "e", pl. 1629 "keracson". Mivel az
"e" hangrendileg sokszor semleges, mélyhangrendû idegen szavakban esetenként
betoldásként megjelenhet. De az a hangrendi átcsapás elvével ellenkezik, hogy
egy szó magánhangzói csak félig váltsanak át: van "kever" és van "kavar", de
"*kevar" és "*kaver" nem képzelhetõ el.
* A hangrendi pároknál szinte kizárólag mindig a mély hangrendû változat az
elsõdleges. Az egy ritka és külön indokolandó eset, ha a magas hangrendû
alakból indulunk ki. Csak egy példa ilyen jut eszembe: a "kever > kavar". De
itt a "kavar" nagyon fiatal -- elõször 1669-bõl adatolt --, és a "habar",
"csavar", "zavar" szavak analógiája hozhatta létre a mély hangrendû
változatot. Ha tehát "kerecsen > karácsony" változást feltételezünk, akkor
azzal szembesülünk, hogy ez megint csak fiatal, a keresztyénség korába
datálható változás lehet (tehát nem régi pogány kultusz nyomán eredt), és az
átcsapás magyarázatával adósak maradtunk. Ha a sztenderd irányú "karácsony >
kerecsen" változást feltételezzük (kicsit eltekintve a "kerecset" formától),
akkor pedig nem a "karácsony" etimológiájára válaszolunk.
* Van egy hangrendipár-csoport, melynek tagjai pl. a "család : cseléd",
"rekettye : rakottya". Ezekben a változást az indukálta, hogy eredetileg
vegyes hangrendû idegen szavakról van szó, melyek kétféleképp magyarosodtak.
Ez megint csak 'veszélyezteti' a "karácsony : kerecsen" õsiségét (és ezáltal
valami pogány magyar kultuszhoz kapcsolhatóságát)...
* Tartozhatna még a szó "magyar : Megyer" csoportba. Régi magyar volta
ellenére ez a szó is eredetileg vegyes hangrendû volt ("*mogyeri"). Ez úgy
volt lehetséges, hogy eredetileg összetett szó volt. A "karácsony : kerecsen"-
t pedig lehetetlen összetételi tagokra bontati.
Tehát a "kerecsen" szó esetén még mindig az orosz "krecset", ólengyel
"krzeczot" szavakkal való összefüggés a legbiztosabb. Annál is inkább, mivel
erre a madárra még egy nevet átvettünk itt a Kárpát-medencében: a "ráró"-t
(cseh "raroh", szlovák "rároh", lengyel "raróg", ukrán "rarih"). Ez annál sem
csodálatosabb, mivel errefelé is csak olyan helyen él ez a madár, ahol inkább
a környezõ népek éltek régtõl fogva: az északi Kárpátokban, ill. az Al-Duna
galériaerdeiben: magyar etnikai területen csak igen ritkán, szórványban költ
(egyébként pedig vonuló madár).
A "karácsony" esetén pedig az ószláv "kracsun"-nál nincs megfelelõbb
etimológia. Bár ezt a "teológiailag korrektebb" formák már a szláv irodalmi
nyelvekbõl kiszorították, de macedón nyelvjárásokban még mindig 'karácsony'
jelentése van, ugyanígy a keleti szlovák területen a "krac^ún"-nak, míg az
orosz népnyelvben a "korocsjuny" 'advent'-et jelöl. És legfõképpen itt van a
román, ahol az irodalmi nyelvben máig "craciun"-nak hangzik 'karácsony' (az
"a"-n kis félkörrel), lévén a románban a vallásos terminológia nagyrészt a
szlávból származik. És ezeknél nem számolhatunk magyar eredettel, mert akkor
a román szó nem kezdõdne mássalhangzótorlódással, hanem kb. "caraciun" alakú
lenne. Ugyanez a probléma merülne fel, ha magyar -> szláv átvételt
feltételeznénk. Ráadásul mind a román, mind a szabad hangsúlyú szláv
nyelvekben a szó utolsó szótagja hangsúlyos: ez megint kizárja egy elején
hangúlyos magyar szóból való származás lehetõségét.
|
+ - | nyelvi vetelkedo chat-en ! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
A Gyaloglo csetforuman KVIZ szoba nyilt.
Ezen felbuzdulva en is osszeallitottam egy
nyelvtan-nyelveszeti kerdessort.
Az en kerdeseimmel jatszott nyelvi vetelkedo
elorelathatolag csutortokon lesz este 8-kor,
(esetleg penteken, de akkor szolok) es a
From-If fedonevu cset-modetator vezeti.
A csetforum itt elerheto:
http://chat.gyaloglo.hu
Igaz is, van a cset (chat) szonak rendes
magyar megfeleloje?
A multkori al-fonev gyu"jto jatek hol tart?
TUSZOK ( --> tuszkol )
Ez mar volt...? :-)))
Hixipixi Zolly
"...mert magamat kigunyolom, ha kell,
Mas ezt tolem ugysem turi el" (Hixipixi)
|
+ - | angol tarsalgas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Jo estet,
erdeklodom, tude valaki ajanlani a fovarosban angol(os)
nyelvi beszelgetesi lehetoseget, esetleg nyelvi klubot, ahol
angol nyelvi kifejezeseket lehet megbeszelni?
Tehat nem "tarsalgasi" klubra gondolok, ahol valamilyen
nyelvvizsgara felkeszites a tema, hanem arra, hogy megbeszelni
egy-egy kifejezest, aforizmat, szolast.
udvozlettel:
Fodor Albin
mailto:
|
+ - | szponzor (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Jo estet,
nemregen leveleztem evtizedek ota Amerikaban elo magyarokkal,
es csak most ertettem meg, hogy amit ok szponzoralasnak mondanak,
az nalunk egeszen mas - talan vednok, vagy kezes.
Legalabbis en ugy tapasztalom, hogy amikor nalunk valaki azt
mondja, hogy szponzort keres, akkor azt erti, hogy keres valakit,
aki az esemeny, rendezveny, tevekenyseg jelentos reszet anyagailag
is tamogatna.
Gyakran talalkoztam konferenciak es mas rendezvenyek soran az
alabbi felosztassal:
szponzor: penzt adott, vagy ingyen/kedvezmenyesen biztositotta a
helyszint, cserebe gyakran ingyen reklamhoz jutott.
tamogato: nem adott penzt, de a tevekenysegevel segitette a
rendezvenyt, ingyen dolgozott, cserebe kapcsolatokhoz,
ujabb lehetosegekhez jut(hat)ott.
vednok: nevet adta az esemenyhez, ezzel hitelesse tette, masok
elott garanciat vallalt arra, hogy erre az esemenyre erdemes
aldozni masoknak. (kvazi kezesseg, tehat nem arra vallal
garanciat, hogy a szervezo nem fog sikkasztani, vagy ha igen,
akkor o megteriti a kart, hanem arra, hogy a szervezo szemelye
vagy az altala szervezett esemeny szellemisege fontos.)
Ugy tapasztaltam, hogy az amerikai magyarok a szponzoralast ez
utobbi ertelemben hasznaljak, tehat, ha valakinek akar csak egy
ajanlo levelre van szuksege, akkor szponzort keres. Az ajanlo
azert szponzor, mert vallalja, hogy tole informacio kerheto
az illetorol.
Erdeklodom, hogy szerintetek az eddigi tapasztalataim es a
kovetkeztetesek mennyiben felelnek meg a valosagnak?
udvozlettel:
Fodor Albin
mailto:
|
+ - | huba (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv,
most lattam, hogy hunternek kuldott raadas szovegben van egy
(illetve egyet vettem eszre) helyesirasi hiba, Szeged helyett
Szedeg szerepel.
Ennek kapcsan erdeklodom, hogy az angol szoveget beture pontosan
gepeltem be, szerintetek nincs helyesirasi hiba benne?
Nem nagyon emlekszem szo roviditesre sem, csak a ne'er volt
never helyett - de a ti szemetek sokkal elesebb. ;)
udvozlettel:
Fodor Albin
mailto:
|
|