>Most a ragozásokra lenne szükségem.
Kulon kell targyalnunk a rogzitett es a nem rogzitett napokat.
1. A rogzitett napoknal kulon kell tekintenunk, ha csak beszelunk
roluk, es ha keltezesekent hasznaljuk oket.
1.1 Ha csak beszelunk roluk, Kalendae, Nonae, Idus Ianuariae,
Februariae, Martiae, Apriles, Maiae, Iuniae, Quintiles, Sextiles,
Iuliae, Augustae, Septembres, Octobres, Novembres, Decembres,
Intercalaribus. (Az undecember, duodecember, mercedonius szavakat nem
ismerem, de formajukbol kovetkezik, hogy az elso ketto mindig
ugyanazokat a vegzodeseket veszi fel, mint december, mercedonius
pedig mint ianuarius.)
(Olyan mondatokban mint: Idus Martiae Magyarorszagon nemzeti unnep.)
(Az okorban a latinban nem kulonboztettek meg a kis- es a nagybetuket,
a tovabbiakban az utobbi evszazadokban altalanossa valt gyakrolatot
kovetem.)
1.2 Ha keltezeskent hasznaljuk Kalendis, Nonis, Idus Ianuariis,
Februariis, Martiis, Aprilibus, Maiis, Iuniis, Quintilibus,
Sextilibus, Iuliis, Augustis, Septembribus, stb., Intercalaribus.
2. A nem rogzitett napoknal: ante diem III stb. Kalendas, Nonas, Idus
Ianuarias, Februarias, Martias, Apriles, Maias, Quintiles, Sextiles,
Iulias, Augustas, Septembres, stb. Intercalares. A romai szamok igy
ejtendok (III-tol XIX-ig, amelyek elofordulnak): tertium, quartum,
quintum, sextum, septimum, octavum, nonum, decimum, undecimum,
duodecimum, tertium decimum, quartum decimum, quintum decimum, sextum
decimum, septimum decimum, duodevicesimum, undevicesimum. A pridie
mogott a honapnevek ugyanolyan formajuak, mint a szamnevek mogott.
Ferenc
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #155, Láng Attila D.:
> Te akartad...
> Breton: genver, c'hwevrer, meurzh, ebrel, mae, even, gouere, ...
> Ír: Eanáir, Feabhra, Márta, Aibreán, Máire, Meitheamh, Iúil, ...
Azt hittem a 150. számban a bretont a walesi etimológiával, és a
<http://home.ccil.org/~cowan/sessiwn/msg00737.html>; címre való
átutalással már letudtam, minthogy a kelta hónapnevek nagyon egy
kaptafára készültek (kiv. az ír). De ha nem, akkor:
* Breton: 1. "genver" 'január', 2. "c'hwevrer" 'február', 3. "meurzh"
'március', 4. "ebrel" 'április', 5. "mae" 'május', 6. "even" <
"*mezeven" 'nyárközép', 7. "gouere" 'nyárvége' (rövidülés egy
teljesebb alakból, vö. walesi "Gorffennaf"), 8. "eost" 'augusztus',
9. "gwengolo" 'fehér [é: már kiszáradt, elraktározható] szalma', 10.
"here" 'õsz', 11. "du" < "*miz du" 'fekete [é: sötét] hónap', 12.
"kerzu" 'fekete mezõ/földek [é: nincs mezõgazdasági munka]'
* Ír: 1. "Eanáir" 'január', 2. "Feabhra" 'február', 3. "(na) Márta"
'március', 4. "Aibreán" 'április', 5. "Máire" 'május', de inkább:
"(na) Bhealthain" 'Nyárkezdet*', 6. "(na) Meitheamh" 'középsõ [hónap]
<a nyáré>', 7. "Iúil" 'július', 8. "Lúnasa" 'Lugh isten játékai*[nak
hónapja]', 9. "Meán Fómhair" 'õszközép', 10. "Deireadh Fómhair"
'õszvég', 11. "(na) Samhain" 'Újév* [hónapja]', 12. "(na) Nollaig"
'Karácsony [hónapja]'.
[Megjegyzések: (1) Mindegyik név elé járhat a "mí" 'hónap szó', ebben
az esetben kell a zárójelbe kitett "na" partikulát kitenni, vö.
<http://www.irishpage.com/calendar/calendar.htm>;; (2) a csillaggal
megjelölt nevek jeles kelta ünnepek nevei: ezek szálltak át a
megfelelõ hónapra. A 'Nyárkezdet' "Beltain" mögött vsz. 'Belenus
isten tüze' kif. áll; A "Lughnasadh" 'Lugh isten játékai' ismert még
az 'elsõ gyümölcsök ünnepe'-ként is; A 'Újév' "Samhain"-nal kezdõdött
a régi ír naptár; egyben ez volt a halottak napja, ebbõl az ünnepbõl
származhat a "Halloween" szokása: az õsök ekkor feljöttek az
alvilágból. Vö. <http://bardofavalon.com/CelticYear.htm>;, ill.
<http://boann.technovate.org/web/earthclan/belweb.html>;)]
-----
> Kirundi: ukwambwere, ukwakabiri, ukwagatatu, ...
Már leírtam, sejtésed helyes: "n. hónap" alakú szavak; a
struktúrájukat és magukat a számneveket megadtam a 154. számban.
-----
> Mongol: Neg, Hoyor, Gurav, Duruv, Tav, Zurgaa, Dolorr, Naim, Yus,
> Arav, Arvan neg, Arvan hoyor. (Valószínûleg számnevek. Mindegyiket a
> dugaar sar vagy dugeer sar nevek követik.)
Igazad van, számnevek, csak a 7 van elírva. A számok azonban
sorszámnevek: a "dug*r" képzõt egybe kell írni velük és a "sar"
'hónap' sem maradhat el.
Persze kérdés, hogy magyar célokra a halha-mongol szavakat angolul
kell-e leírnunk, vagy pedig magyarul (elõl a betûhív magyar átírás,
hátul a kiejtést jobban megközelítõ verzió, /a/ = magyar "a" /á/ =
rövid magyar "á"; /gh/ = zöngés "ch", mint a holland "g",
betûkettõzés // között = hosszú hang; a betûhív átírásban az éles
ékezet jelöli a hosszú hangokat). Egy nagy ellenérv azért van: a
'hónap' értelmû szó betûhív "szar" /szár/ írásképe:
1. "Negdügér szar" /nigdugeer szár/, 2. "Hojordugár szar"
/hajirdogháár szár/, 3. "Guravdugár szar" /ghorávdogháár szár/, 4.
"Dörövdügér szar" /dörövdugeer szár/, 5. "Tavdugár szar" /tavdogháár
szár/, 6. "Dzurgadugar szar" /dzorgháádogháár szár/, 7. "Doldugár
szar" /daldogháár szár/, 8. "Najmdugár szar" /nájmdogháár szár/, 9.
"Jöszdügér szar" /jöszdugeer szár/, 10. "Aravdugár szar" /áravdogháár
szár/, 11. "Arvan negdügér szar" /árvannigdugeer szár/, 12. "Arvan
hojordugár szar" /árvanhojordogháár szár/
[Megjegyzés: Dátumokban a "szar" /szár/ birtokos alakban szerepel:
"szarín" /száriin/, pl. "najmdugár szarín hojort" /nájmdogháár
száriin hajirt/ 'augusztus másodikán'.]
-----
> Oromó, thai, zulu
Ezekbe beletört a bicskám, egyik sem sorszámozós, és nem találtam
rájuk vonatkozó forrásokat.
Mindenesetre egy félbehagyott oromo szójegyzékre találtam a
<http://www.cc.yamaguchi-u.ac.jp/~inui/inui/jugyou/kobetsu/dic.html>;
címen, mely szerint az "adoolessa" az amhara "ginbot"-nak, vagyis a
kopt naptár kilencedik május végére - június elejére esõ hónapjának.
(A szó maga esetleg az "adooda" 'megbénul' igével függ össze).
Már a 154. számban hoztam egy weboldal címét, amely nyugati
használatra egy sorszámozós rendszert is ismertet. Az oromo és a
natív thai hónapnevek tehát nem felelnek meg teljesen a mi latin
naptárrendszerünknek.
A zuluról még ennyit sem sikerült kiderítenem.
=========
> Nekem is megvan a cseh, lengyel stb. hónapnevek sora, de ott ledna,
> února, bøezna, dubna, kvìtna stb. szerepel. Jól sejtem-e ...
Jól sejted. A fentiek birtokos esetben álló (avagy szebben:
genitívuszban) alakok. Vö. a magyar "május elseje" szerkezetet, ahol
a hónapnév szintén birtokos jelzõ.
-----
> A belorusz nekem eddig nem volt meg. Gondolom, ott is másik forma
> használatos dátumokban. Megvannak Neked ezek a szóalakok?
A képzésük: az "-en'" ("'" = lágyjel) végzõdést "-n'a" ("'a" = "ja"
betû)-ra kell cserélni, az "-y" (jerü)-t "-aga"-ra (ill. fonetikusan
"-aha"-ra), a többiek esetében az alapszó egy "-a"-val bõvül.
[Azóta a "kastryc^nik" 'október'-nek találtam egy másik etimológiát,
e szerint a 'tüzek [=tarlóégetés] hónapja' lenne. Ez a forrás a
"c^ärven'" 'június'-t a 'piros, <átvitt értelemben> szép' hónapnak
értelmezi; de ezt rosszabb etimológiának tartják, mint a 'féreg'
jelentésû szóból való levezetést. Talán érdekes -- korábban nem
említettem --, hogy a "sakavik" 'március < buja' végsõ soron a "sok"
'lé, nedv' szóra megy vissza.]
-----
Egyébként a litvánban is birtokos esetben állnap a dátumban a
hónapveket. Ezt nem kérdezted, de most önként hozom:
1. "sausis > sausio", 2. "vasaris > vasario", 3. "kovas > kovo", 4.
"balandis > balandz^io", 5. "geguz^e. > geguz^e.s", 6. "birz^elis >
birz^elio", 7. "liepa > liepos", 8. "rugpju~tis > rugpju~c^io", 9.
"rugse.jis > rugse.jo", 10. "spalis > spalio", 11. "lapkritis >
lapkric^io", 12. "gruodis > gruodz^io"
=========
> > A szorbról és a macedónról nincsenek információim.
> Nekem se.
Ne feledd, azóta a 151. számban megadtam a felsõszorbot. Itt függõ
használatban (birtokos szerkezetben) mindig "-a" adódik a nevekhez
(az "apryl"-hoz esetleg "-ja"), a "wulki"-ból "wulkeho", a "mal~y"-
ból "mal~eho" lesz.
Most már vannak alsószorb adataim is. A hónapnevek mindegyike
önállósult melléknév, eredetileg a "me^sac" 'hónap' szó jelzõje:
1. "wezymski" 'télközepi', 2. "swe^ckowny" 'gyertyás [vi.
Gyertyaszentelõ Boldogaszony ünnepével kezdõdõ]', 3. "pozymski"
'télutáni', 4. "nale^tny" 'nyárelõtti', 5. "rozhelony" '?', 6.
"smaz^ki" 'piruló', 7. "z^njojski" 'arató', 8. "jacmjen'ski" 'árpás',
9. "nazymski" 'télelõtti', 10. "winski" 'boros, szõlõs', 11.
"ml~osny" 'felhõs', 12 "zymski" 'téli'.
[Megjegyzés: (1) A "rozhelony" 'május' számomra kielemezhetetlen, és
nem is tûnik eredeti alsószorb szónak. Lehet, hogy az egyetlen, cseh
nyelvû forrásom -- a <http://www.hyperlink.cz/sc-l/clv00/leden.htm>;
oldal "Neobvyklé názvy me^sícu." bekezdése -- elírta. Talán
eredetileg "*rozleh-" kezdetû, ekkor összekapcsolható a cseh
"rozlehnout se" 'szétárad, szétterjed' szóval. Esetleg a "roz^a"
'rózsa' szó rejtezik mögötte. De ezek csak ötletek. (2) A fenti
forráshoz tett megjegyzés szerkesztõi szerint "Muka szótárában
hiányoznak a 'rozhelony, smaz^ki, ml~osny, zymski' szavak. A
'nazymski' szóval Muka a 11. hónapot jelöli. A többi név megfelel a
fenti publikációnak.": az alsószorbban tehát, kihaló irodalmi nyelv
lévén már nincs teljes egység. (3) A függõ alakokat az "-i", "-y"
végzõdéseket "-ogo"-ra cserélve kapjuk.]
Macedón továbbra sincs.
=========
> Most a ragozásokra lenne szükségem. Ante diem III idus februarias,
> ante diem III nonae martias, ante diem III kalendae quintilias?
> Quintilius?
A fentiekben csak az elsõ szót (ill. a követõ sorszámnevet) lehet
ragozni, mivel a többi már ragozott. Az alapalak a "[diés] III [ante]
ídús Februarii", vi. a 'február idusa [elõtti] harmadik [nap]". Itt
az "ídús" (ill. az ugyanitt álló "kalendás", "nónás") már
tárgyesetben vannak a ki nem írt, de odaértett "ante" 'elõtt'
elöljárószó miatt; a hónapnév meg birtokos esetben (genitívuszban)
van.
Ezeket az alakokat mind hozza a 154. számban általam citált
<http://www.phil.uni-passau.de/histhw/TutMA/kalender.html>; oldal. De
ha az nem jó: a hónapnevek genitívusza: az "-us" végzõdésbõl lesz
"-i", "-is" végzõdés változatlan marad, "-er" > "-ris". Számok és
"prídié" elõtt a "kalendae" > "kalendás", "nónae" > "nonás", az
"ídús" változatlan.
Ragozni tehát csak az elsõ kifejezést lehet, amely lehet: "[diés] III
- XVIIII", "kalendae", "nónae" és "ídús". A számok hímnemû
sorszámnevek (és rendszerint a "diés" 'nap' szó nélkül állnak;
korábban rosszul írtam, hogy semleges nemûek): 3. "tertius", 4.
"quártus", 5. "quíntus", 6. "sextus", 7. "septimus", 8. "octávus", 9.
"nónus", 10. "decimus", 11. "úndecimus", 12. "duodecimus", 13.
"tertius decimus", 14. "quártus decimus", 15. "quíntus decimus", 16.
"sextus decimus", 17. "septimus decimus", 18. "duodévícésimus", 19.
"úndévícésimus".
A fentieket tehetjük tárgyesetbe, pl. "ante" 'elõtt', "in" '-ra/re,
- ig" prepozícióé után; tehetjük ablatívuszba, pl. elöljáró nélkül
'- (o/e/ö)n' értelemben, "in" 'folyamán, alatt' prepozícióval. Ezek
képzése (elõl a tárgyeset, utána az ablatívusz): "diés > diem/dié",
"kalendae > kalendás/kalendís", "nónae > nónás/nónís", "ídús >
ídús/ídibus", "-us" végû sorszámnevek > "-um/-ó". A "prídié" csak
ablatívuszként létezik, és elöljárószót sem vehet fel; ha muszáj,
akkor a "prior diés > priorem diem/priore dié" kifejezéssel
pótolható.
Amennyiben nem dátumokat, csak hónapneveket akarsz "ivizálni", akkor
a fenti két eset így alakul végzõdések szerint: "-us" > "-um/-ó",
"- is" > "-em/-e", "-er" > "-rem/re".
|
