Kedves Attila!

HIX NYELV #472, Láng Attila D. >:

> Vajon a tárgyesete csak odort lehet, vagy odrot is? Mert tárgyesetjelként
> csak -t áll. 

  Ahogy elnéztem, ennek a szónak az archaizálódásával párhuzamosan a ragozási 
paradigmája is elhomályosulhatott, a kettõs eredet maga kettõs ragozást 
takarhat, illetve az egyes nyelvjárásokban eltérõ ragozási típusban 
maradhatott meg: ezek lecsapódása lehet a sokféle alak.

  Ami a konkrét kérdést illeti: a szóvégszótár megengedi a változatlan, ill. 
a hangkivetéses tõként való ragozását, és ez természetszerûleg vonatkozik a 
tárgyeseti alakra, a magyar-szlovák középszótár is "odort/odrot" alternatívát 
hoz, sõt a Ballagi-féle 1873-as szótár is kettõs alakot ad. Tehát az 
inkriminált szótárban az egyedüli "odort" forma figyelmetlenség eredménye.

  Ha lehet hinni a végszótár ajánlásának: preferáltabbak a változatlan tövû 
alakok: "odort, odorok/odorak, odora" (hiszen ezek állnak a virgula elõtt), 
és ehhez képest alternatív variánsoknak tekinthetõk a hangkivetéses formák: 
"odrot, odrok/odrak, odra". 

  Ha ennek okát elemezzük, akkor nem szabad elfelejteni, hogy két szó 
egybeesésérõl van szó:
- az 'odú, üreg; kovácsminta' jelentésû szó történetileg változatlan tövû,
  mint a hasonló képzésû "sömör", hiszen egy kétszótagos tõhöz (vö. "odú ~
  odva-") járult egy "-r" képzõ;
- a 'faalkotmány' jelentésû szó viszont az ószláv "odr6" ["6" = kemény jer,
  azaz redukált "u"] átvétele, így itt a második "o" ejtéskönnyítõ betoldás:
  ennek eredeti paradigmája tehát hangkivetéses.

  Vagyis a ragozást talán a jelentésnek megfelelõen kellene alkalmazni, de 
vsz. hogy az egytövû jelentéskör is -- a kiavulásával párhuzamosan -- a 
"bodor, fodor, sodor" szavak hatása alá kerülthetett, így ott is megjelent a 
hangkivetéses ragozás.

  Amit én meglepõbbnek tartok, az az "-a" elõhangzós többes számú alakok 
("odorak/odrak") lehetõsége  úgy, hogy az "-a" elõhangzós tárgyesetet 
("*odorat/odrat") nem engedi meg: ez az egyetlen ilyen szó a végszótárban.

Kedves judith.lanyi!

HIX NYELV #, >:

> Egyébként a "molehill"-ről írt válaszokból az egyetlen, ami
> rávilágított a mole különböző értelmezéseire az  Láng Attila kivonata
> a Vonyó-szótárból.

  Azt azért szeretném jelezni, hogy ennek legvalószínûbb oka az volt, hogy 
Láng Attila D.-n kívül mindenki a "molehill" szó értelmére próbált 
rávilágítani, mivel az eredeti kérdés erre vonatkozott, nem a "mole"-ra.

  Az, hogy a "mole"-nak van 'anyajegy, hullámtörõ, tégla, kikötõgát' stb. 
jelentése, még nem következik, hogy a "molehill"-nek lenne 'anyajegyhegy, 
hullámtörõhalom, kémdomb, kikötõgáttúrás' stb. jelentése.

  Úgy vélem, hogy a 438-as számban többen adtunk a "molehill"-re jó 
idiomatikus megoldást.  _Ehhez_ van valami hozzáfûzni valód..?


> A simoleon a 18.sz. végén került használatba az USA-ban.

  A Marriam-Webster pontosan egy évszázaddal késõbbre, 1896-ra teszi az elsõ 
adatot, vö. <http://www.m-w.com/cgi-bin/dictionary?va=simoleon>;.

  A XVIII. sz. végi adat már csak azért sem valószínû, mert az egyik névadó, 
20 frank értékû aranyérmét csak Napóleon konzulsága idején, 1803-tól kezdték 
verni, vö. <http://www.cyberussr.com/hcunn/gold-co.html#goldc>;, és a szó elsõ 
amerikai elõfordulására csak 1814-bõl van adat, vö. <http://www.m-w.com/cgi-
bin/dictionary?va=napoleon>.

Nyelv#471, Racskó T.
>   Ezentúl az titulusa lesz a "halász", mivel õ munkája biztosítja a 
> legeredményesebb halfogást (:-)).
Ehhez legfeljebb annyit lehet hozzátenni, hogy az általa "fogott" 
lazacok húsa éppen olyan jellegtelen lesz majd, mint a 
baromfitelepen, mesterséges táplálékon nevelt csirkéké. De - mint 
Bata G. is írta - ez már nem nyelvi kérdés. 

A halász-horgász párossal ellentétben a vadász egy és oszthatatlan. 
Amennyire tudom, vadász az is, akinek ez a szakmája és vadász az is, 
aki csak hobbiból* ejt el idõnként egy-egy állatot. Vagy tévedek?
____________________________________________________________________
*esetleg pártfunkcionárusként vagy politikusként :-))

Üdv,
Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Vannak allitasok, melyek igazak, de megsem fedik a valosagot.

A hétkötetes értelmezõ szótár ezt írja:

odor fn -t v. odrot, odrok v. odrak, -a v. odra
1. (tájszó) Öblös üreg, üreges mélyedés.
2. (tájszó) Csûr rekesze, amelyben a gabonát tartják.
3. (tájszó) Padlás, kül. szénapadlás.
4. (mûszaki nyelv) Eszköz fémbõl készülõ munkadarabok formálására;
   vájataiba az alakítandó darabot belepréselik v. belekalapálják.
5. (tájszó) A kosár belsõ bõsége.
6. (asztalosipar) <Ágyban> oldaldeszka. Az ágy odorára ült. || a.
   (asztalosipar) Az ágy belsõ szélessége az egyik oldaldeszkától a
   másikig.
7. (földtan) Üreges kõzet.
8. (bányászat) Üreg a telérben.
Szóösszetétel(ek): odorcsatorna; odorkovácsolás; odorreszelõ.
odras; odros; odroz.

A digitális értelmezõ szótárakról: ha jól tudom, a most megjelenõ (júl.
9-én lesz a sajtóbemutatója) új kéziszótárnak lesz a közeljövõben digitális
változata, illetve a régi hétkötetes digitális változatára is lehet
számítani jövõre. Egyik infó sem 100%-os azonban.

Üdv:
Attila