HIX NYELV #0609, :
 >  Egyelõre nem tudok olyan digitális szabályzatról, ami ezt is
 >tartalmazná. Bocs, hogy ilyen lett, de anno idáig futotta az
 >energiámból.

Lehet, hogy nem egyre gondolunk, de a magyar fejlesztesu GIB szotarnak van
egy "Anyanyelvi konyvespolc" nevu komponense, ez pedig eleg reszletesen
tartalmazza a szabalyzatot. Igaz, ezt penzert aruljak.
-- 
Udv,
           Hunter       http://vnet.hu/huntah/       -[HE 1.15beta10;]-

Kedves Gábor!

hix.nyelv #608, >:

> A "kellõs" szó - tudtommal - csakis a "közepén" jelzõjeként fordul elõ.
> Mit tudunk a szó eredetérõl? Esetleg kapcsolatban van a kell, kellõ
> szavakkal? 

  Az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen adatai szerint a "kellõ 
közép" az eredeti formája: ez már 1585-bõl adatolható, míg a "kellõs közép" 
elõször csak 1759-bõl; sõt van egy harmadik forma is: "kellõdõs közép" 
(1810-ból).  A Ballagi-féle szótár (1873) is ismeri még a "kellõ közép" 
köznyelvi alakot a "kellõs közép" mellett.

  A kifejezésben tehát eredetileg a "kell" ige "kellõ" alakú folyamatos 
melléknévi igeneve van, és valószínûleg az alliteráció (=elõrím, hasonló 
szókezdet) miatt tapadt éppen ez a 'helyes, megfelelõ' jelentésû szó a 
"közép"-hez. 

  A "kellõs közép" jelenleg sem semleges stílusértékû, némi érzelmi töltés 
jelenik meg benne -- ez indokolhatja az alliterációt --, és valami 
fokozottság.  Ez utóbbi lehet az oka, hogy a "kellõ" testesebbé, 
hangsúlyosabbá válik plusz -- "töltelékjellegû" -- melléknévképzõk 
felvételével: ilyen a "kellõs", és még hangsúlyozottabban a "kellõdõs".

  Idõvel aztán a másodlagos forma kiszorította az elsõdlegest. Az 
elterjedést talán segítette a népetimológia is: a "kellõs közép"-be a 
"küllõs közép" kifejezést érthették bele (de ennek tényleges etimológiai 
tartalma nincs).

  A "kellõs" szó(részlet) -- tudtommal -- még egy helyen fordul elõ a 
magyarban: a (zömmel erdélyi) nyelvjárási "kellõsködik" 'magakelletõen 
bánik, viseli magát' szóban.  Azonban itt sem egy "kellõs" szót 
toldalékoltak tovább, hanem a "kellõ" 'magát kelletõ' melléknévhez járult a 
"-skodik/sködik" képzõbokor (vö. "élõsködik" de nincs "*élõs", 
"kishitûsködik", de nincs "*kishitûs").

Kedves Attila!

hix.nyelv #609, >:
> Létrehoztam egy tesztoldalt a pocitadlo.lattilad.org címen, négy
> file-ocskából áll, amik egymásra linkelnek. Megnyomogatnátok õket egy
> kicsit?

  Megpöngöttem õket 2003. I. 25-én 17:20 körül Opera 7.01-gyel az oldalak 
nevével fordítottam arányos számtani sorozatot alkotó gyakorisággal.

> (Még így sem értem, hogy mi köze az én számlálómnak idegen oldalakhoz, de
> ez már aligha fordítási kérdés.) 

  A 10 perces frissítés lehetetlenné tette, hogy "kiteszteljem" a mondat 
értelmét, mivel valóban kriptikus. De most ódzkodtam az eélõzõ hibámból, és 
nem próbáltam semmiféle "finomító" értelmezést belevinni. Tény, hogy a 
"cizí stránky" csak 'idegen (ill. külföldi) oldalak'-nak fordítható.

  A hasonszõr okán itt válaszolok erre is:

hix.tipp #4903, >:

> Többször próbáltam-tuk megnézni a www.fogyatekosok-eselye.hu oldalt, de
> nem mûködik, 404-es hibát ad. Kapcsolatba léptünk az üzemeltetõvel, aki
> közölte, hogy neki mûködik. 

  Nekem a fenti idõpontban az alábbit írja ki a böngészõm: "No web site is 
configured at this address."