Az alabbiak a privatizacioval, helyesebben ennek hianyaval, es kulonosen az
allampolgari reszvenyekre alapozott atalakulassal kapcsolatos, par nappal
ezelotti eszmecserenkre reflektal. Elnezest az irdatlan hosszusagert.
Kedves (Korosi) Gabor!
Koszonom az alapos valaszt, megprobalok ra erdemben reagalni. Azert vartam
eddig, mert remeltem, esetleg mas is hozzaszol, de ugy tunik, az amerikai
Superbowl elvette a SZALON-levelirok kedvet a szocseplestol. "-(\
Elnezest, hogy nem idezlek bekezdesrol-bekezdesre, de nem akarom lehetetlen
hosszusagura nyujtani ezt a valaszt.
Azzal kezded az irasodat, hogy jelzed: Kornai Andris mar irt az inflacios
kockazatrol. Nos, szamomra egyaltalan nem trivialis, hogy ez az osszefugges
_szuksegszeru_ volna. Az inflaciot az allam csinalja azaltal, hogy fedezet
nelkuli ertekpapirokat, penzt, stb.-t bocsat ki. Ha a folyamatot helyesen
kezelik, akkor nem szuksegszeru a privatizacio. Szerintem erre az vonatkozik,
amit a multkor irtam: kiprobalas nelkul mindez csak irott malaszt, pro is es
kontra is.
En hun olvasom a kozgazdasagi szakirodalmat, hun meg nem. Mostanaban tenyleg
inkabb nem, leven foldrajzilag kicsit nehezkes a dolog. Igerem, ahogy
hozzajutok, bepotolom a mulasztasomat. (Most, hogy igy belegondolok, talan
probalok majd vigyazni, ne tunjek ugy, mintha "nyilatkozni" kivannek rola, ha
a puszta teny, hogy valaki, a nem-kozgazdaszi korokbol bele mer dumalni a
KOZGAZDASAGI dolgokba ennyire osztonos kilokesi reakciot kelt, mint az en
szovegem Benned. Isten ments, hogy megsertsem a szent diszciplinaris
hatarokat! Az persze csak nemileg mas kerdes az a regi formula, hogy ugyebar
a gazdasag joval fontosabb dolog annal, hogysem rahagyhatnank a
kozgazdaszokra. De ezt most hagyjuk.) Egyebirant egy dolog, ha a
_Kozgazdasagi Szemle_-ben valaki ir a helyzet ujszerusegerol, s mas dolog, ha
valoban szivere is veszi mondjuk a kiserletezes szuksegesseget a
gazdasagpolitikai retorika, legyen az kormanyparti, ellenzeki vagy belga. Ha
neadjisten kiserleteznenek, azt pedig talan megoly fel-nem-kent civil
kozgazdastanugyi szempontbol hatranyos helyzetu trombitas klapeckent is talan
eszrevettem volna.
Marmost, amire en utaltam, az nem annyira a kozgazdasagi szakirodalmon, mint
inkabb egyreszt a gazdasagpolitikat "csinalo" botcsinalta politikus
kozgazdaszok szelteben-hosszaban hangoztatott velemenyen alapult -- amit
azert eleg vilagosan kihallani a privatizacio koruli politikai vitakbol --,
valamint, mint Te irod, egyfajta szocialpszichologiai "erzesen", amit a
kozgazdasz-nyilatkozatok sora kelt bennem. Persze, lehet, hogy nincs igazam,
de a Te reakciod -- mely lenyegeben felresopri es ignoralja az Altalad
"szocialpszichologiainak" minositett kerdesemet -- talan nem igazan erdemi
valasz. Az persze nagyon igaz, hogy ha gazdasagilag megbukik valami, akkor
szoc.pszich.-lag is megbukik, de ez egyreszt nyilvanvalo, masreszt a visszaja
is igaz, ugyhogy visszakerultunk az elso kockara es ujra dobhatunk.
Egyebirant en nem azt mondtam, hogy tarsadalom-lelektanilag jo lenne, ha
szeles koru lenne a privatizacio, hanem azt, hogy a szeles koru privatizacio
ELEVE visszautasitasanak tarsadalomlelektani oka is lehet a gazdasagpolitikat
su1go1 kozgazdaszok nemelyike, valamint a tagabb ertelemben vett ertelmiseg
koreben.
En nem az allami vallalatok _kotelezo_ atalakulasarol irtam, hanem arrol,
amikor a nagyvallalatok tobb kicsire osztodassal szaporodnak, es a sok kicsi
"belevasarol" egymasba, letrejon egy hallatlanul komplex rendszer, mely a
kereszttulajdonlas neven vonult be a koztudatba. Ha Te ezt nem hivod
privatizacionak, akkor jo. Viszont ha ebbol levonjuk nemcsak a terminologiai,
de erdemi, elemzesi konzekvenciat is, es ezeket az atalakulasokat valoban nem
tekintjuk privatizacionak, abbol szerintem legalabb ketto darab dolog
kovetkezik:
(1) Szeles koru tulajdon-atalakulas folyik Magyarorszagon anelkul, hogy
magantulajdon jonne letre az allami vallalatokbol. Ehelyett a
dominans atalakulas-tipus -- a korabbi allamszocialista formanal
decentralizaltabb es kevesbe burokratikus, talan meg akalmazkodo-
kepesebb is, mint a korabbi, de -- valtozatlanul allami tulajdon.
Ez tehat nem "privatizacio". Ismet csak jelzem, hogy szerintem ez
nem "BAJ" (meg az is lehet, hogy mindebbol a kapitalizmusnak egy uj
fajtaja fog kihajtani, mondjuk "kozep-europai minta" neven (ld.
Ausztria). Azt sem mondom, hogy ez "JO". Azt mondom, hogy van egy
empirikus folyamat, s oszinten orvendenek, ha ezt pl. a magyarorszagi
gazdasagpolitikaba tevedt kozgazdaszok is eszlelnek elobb-utobb. Ha
pedig levonnak belole az egyetlen melto kovetkeztetest is -- mely
szerint tortenelmietlen es hihetetlenul tulegyszerusito az
a megkozelites, hogy "ami nem hasonlit Eszak-Amerikara /
Nemetorszagra / Franciaorszagra, stb. az "rossz", elvetendo, parlagi,
Mucsa, stb." -- akkor meg boldogabb lennek. Mindez nem "harmadik ut",
hanem pusztan egy olyan elemzes lenne, amely nem a kollektiv
kisebbsegi erzesbol es onmegvetesbol indulna ki, hanem abbol a
gondolatbol, hogy "mi az, hogy kapitalizmus", az nem osszetevesztendo
azzal a kerdessel, hogy "mit gondolunk mi Budapesten a nyugat-
europarol szolo vagykepzeteinkben".
(2) Utopikus gondolat az allam gazdasagi szerepenek _radikalis_
megnyirbalasat varni, kovetelni, stb. Ennek nemcsak a szocial-,
muvelodes-, egeszsegugy-, infrastruktura-, kutatas-, muszaki
fejlesztes- es piacvedelmi politikai kenyszerek miatt nincs
realitasa, de a tulajdon-atalakulas eddigi dinamikaja miatt sincs.
Azt szerintem Te sem gondolod komolyan, hogy a karpotlasi jegy egyenerteku
vagy analog volna az allampolgari reszvennyel: az utobbi teljesen onkenyes
modon privilegizal egy-ket szerencses csoportot az osszes tobbi terhere, az
elobbi pedig allampolgari jogon a tulajdonosi szerep lehetoseget biztositana
mindenki szamara. Az utobbi politikai trukk, melyet "a magyar paraszt
ezereves foldehsege" cimu szolamra valo, meglehetosen atlatszo es olcso
hivatkozassal ad elo egy-ket, meglehetosen sotet politikai figura, kb. azzal
a logikaval, hogy az igy megvasarolt retegek ha torik, ha szakad a a
karpotlas-kizsarolo partra fognak szavazni. (E logikanak az igaza egyebkent
ugyancsak ketseges, de szinte biztosra veszem, hogy ezert nyomatja ezt a
temat az a part, mely nyomatja.)
Azt irod, van 600e bejegyzett vallalkozo, s ezek aranya (a lakossag kb. 6%-a)
megkozeliti az olasz atlagot. Nincsenek erre adataim, szivesen megneznem.
Kulonosen a GDP-beli suly vagy a hozzaadott ertek szerinti osszevetes
erdekelne. Ez utobbiban szerintem nagysagrendi kulonbseg van, de persze ez
empirikus kozgazdasagtani kerdes, ami szent dolog, ugyhogy inkabb nem dumalok
bele. :-)
Igaz, persze, hogy ritkan birtokol a lakossag nagyobbik resze reszvenyt
Nyugaton. Viszont az is igaz, hogy az utobbi idoben viszonylag ritkan mentek
at az allamszocializmusbol a kapitalizmusba az Altalad emlitett nyugati
orszagok. Tapasztalatuk tehat csak korlatozottan relevans.
Egyaltalan, ugy eszlelem, "Nyugaton" a kapitalizmusba valo atmenet is egy par
evszazaddal ezelott vegbement, kicsit a maitol kulonbozo torteneti,
technologiai, vilagpiaci, stb. korulmenyek kozott. Tehat a "Nyugat" mai
helyzete esetleg nem valami tortenelemtol fuggetlen elvarazsolt, orok emberi
OPTIMUM-ot tukroz, melyet eszeveszett kerlelhetetlenseggel, azonnali
hatallyal le kell utanozni, hanem netan azoknak a sajatos hatasoknak az
elegyet, amelyek a Nyugat ismert tortenetet jellemzik. Analogias peldaval: az
elmult 4-5 evtizedben nem azok az orszagok ertek el jelentos gazdasagi
novekedest es egyeb fejlodesi sikereket, melyek mechanikusan utanoztak "a"
nyugatot (igy pl. melyek radikalisan noveltek a fogyasztasukat), hanem azok,
melyek a sajat torteneti es tarsadalmi meghatarozottsagaik figyelembe-
vetelevel, kreativ alkalmazkodast (nem pedig formai HASONULAST) hajtottak
vegre sajat koruk jol felismert folyamataihoz (igy pl. eros allami tamogatas
utjan, fogyasztas-visszafogassal fejlesztettek nehany strategiailag helyesen
kivalasztott iparagat). Az Altalad hasznalt logikat alapul veve minden
bizonnyal jo alaposan le lehetett volna hordani a del-koreai ipar- es
gazdasagfejlesztesi politikat mondjuk 15-20 evvel ezelott, mert ugye nem ugy
viselkedtek, neztek ki, stb., mint a Nyugat. Most talan nem nagyon cikizik
mar oket emiatt.
Persze, hogy a dontes a nagybefektetok kezeben van. (Kapitalizmus:-).) De
ebbol a szamomra nem evidens, hogy ne legyenek / nem lehetnek kisbefektetok,
akik szinten -- a maguk szintjen -- profitalnak a nagybefektetok allati
racionalis makrotervezesi donteseibol, amen.
Azt irod: "a menedzser nem atlag kisember". En viszont nem tudom, mirol
beszelsz: (1) a mai magyar vallalatok vezetoirol, (2) a "nyugati"
vallalatvezetokrol, kulonosen arrol az 500-rol, akik a vilagranglista elen
allo vallalatokat iranyitjak, (3) vagy valami elvont, racionalis
technokratakrol. En az 1. szamuakrol, az empirikusan letezo mai magyar
vallalatvezetokrol probaltam beszelni. Ezek igy vagy ugy vagy amugy kerultek
a mezesbodon kozelebe, es vagy van vezetes-"tudomanyos" szaktudasuk, vagy
nincs, es vagy muveltek, vagy pedig fel-analfabetak, es vagy koverek, vagy
pedig sovanyak. Vegeztek partiskolat vagy nem, vegeztek muszaki vagy kozgaz-
egyetemet vagy nem. Politizalnak vagy nem. Ez mind igaz lehet, de ettol meg
lehetne(ne)k "kisemberek". Am nem is ez volt a mondandom lenyege, hanem az,
hogy nem kellene oket demonizalni, beletuszkolni a negativ hos sablonjaba.
(Az ervenyben levo vallalati es atalakulasi torvenyek azt teszik lehetove,
amit a jelenlegi vallalatvezetok csinalnak.) Ezt tovabbra is fenntartom,
mivel erre nem reflektalsz.
Marmost, azt irod,
KG> az ingyen osztogatassal az a problema, hogy az emberek lenyegeben nem
KG> valnak tulajdonossa. Attol, hogy van egy 100e Ft-os reszesedesed egy 1md
KG> Ft-os vallalatban, nem kaptal erdemi dontesi lehetoseget", stb.
Csusztatsz. Attol, hogy van 100e Ft-os reszesedesem egy 1md Ft-os
vallalatban, LENYEGEBEN tulajdonossa valtam. Mekkora mertekben? Hat, 0,01%-os
mertekben. Ez valoban nem sok. De eg es fold kulonbseg ahhoz kepest, hogy az
egvilagon semmim nincs mint tulajdonom. A reszvenyemmel ugyanis csinalhatok
egy jo csomo dolgot: vagdoshatom a szelvenyeket, kereskedhetem veluk,
kitapetazhatom vele a pipatoriumomat, kiszinezhetem rajta az abrakat, stb. A
lenyeg az, hogy abban a 0,01%-os mertekben en vagyok a tulajdonos, ami annyit
jelent, hogy nem mas, hanem en. LENYEGEBEN ezt jelenti.
Az, hogy erdemi dontesi lehetoseget nem kaptam? Hat persze, hogy nem kaptam.
CSENDESTARSI lehetoseget kaptam. En most rogton elfogadnam valamennyi SZALON-
olvaso, illetve valamennyi kedves honfitars csendestarsi reszvenyet barmelyik
magyar vagy nem magyar vallalatban, ha nekik nem kell. (Kozvetlen email-ben
szivesen megirom, milyen cimre kuldjetek.) :-) Aztan csak sajnaljatok, en meg
majd vagdosok, kereskedem, tapetazom, szinezgetek, mikor mit. (Addig sem
ertekezem a vilagrol. :-))))
Marmost, hogy a mult szazadi tozsdekrach elvette volna a magyar ember kedvet
a tozsdetol: hat, ez azert eleg meredek erveles, ha engem kerdezel. Egy picit
talan jobban lehetne ezt dokumentalni. Esetleg kiterhetnel arra, hogy milyen
empirikus informaciora tamaszkodik ez a meglatas. Vagy arra, hogy miben
kulonbozik az amerikai, japan, osztrak, stb. ember a magyar embertol, hogy az
ottani tozsdekrachok valahogy nem veszik el a vonatkozo emberek kedvet a
tozsdezestol.
A tobb-millios muveleteket lebonyolitani kepes ertekpapirpiac kialakitasa
valoban hosszu evekbe kerul. Ebbol viszont nem latom, hogy volna levonhato
barmely egyeb kovetkeztetes, mint az, hogy "rajta, akkor kezdjunk maris
hozza!" Az semmikeppen nem kovetkezik belole, hogy a zsakutcas magyar alkat
nem alkalmas a tozsdezesre, es ezert gyorsan mondjunk is le az
ertekpapirpiacrol, illetve, pontosabban, hogy fennmaradjon a jelenlegi
helyzet, melyben egy par jol elhelyezett hazai aktor, meg a becsi tozsde
resztvevoi forgatgatjak azt a par szal nyavalyas magyar ertekpapirt. Abbol,
amit Te irsz, lenyegeben az kovetkezik, hogy mivel nincs ertekpapirpiac,
ezert ne is csinaljunk ertekpapirpiacot. Ez szamomra non sequitur.
A kapitalista tervhivatal a nagyvallalatok gazdasagi tervezo reszlegeiben
talalhato, es tobbe-kevesbe ugy is hivjak.
En nem allitottam, hogy Te fanyalogsz.
Azt nem latom, hogy mitol "igazibb" tulajdonosok azok, akik most lenyuljak az
allami tulajdon legjavat, mint azok, akik kivulrekednek belole. Szerintem Te
ezt allitod, amikor arrol beszelsz, hogy "szetkent", "ganyolt" volna az
allampolgari privatizacio. (Tudniillik: volna, ha lenne.) A kapitalizmusnak
egyebek mellett az a nagy vivmanya, hogy ugyebar a penznek, s kulonoskeppen
profitnak nincs szaga, es emiatt ami az egyik embernek "szetkenes", az a
masiknak tulajdonossa valas. Szerintem ilyen plebejus dolog ez a
kapitalizmus.
Marmost, hogy egy egesz orszag mitol erzi magat becsapottnak, -- (1) attol-e,
hogy "piaci privatizacio" cimszo alatt az allami vallalatok egy resze atmegy
kulfoldi tulajdonba, egy masik resze meg a jelenlegi menedzserek erdemi
iranyitasa alatt allami tulajdonban marad, mikozben a valamikori
kozepparasztok, vallalat-tulajdonosok es haziurak unokai 100ezertol
parmilliosig terjedo karpotlast kapnak, amit meg ok sem tudnak erdemben
befektetni, csak az informalis gazdasagon keresztul (illetve
presztizsfogyasztas utjan elverni), vagy (2) attol, hogy kapna a jelenlegi
magyar allami vagyonbol egy allampolgari reszhanyadanak megfelelo reszt, amit
ESETLEG rosszul kezelne, elkotyavetyelne, stb., esetleg viszont nem -- nem
tudom. Szerintem minimum dontetlen.
Vegul, ha olyan nagy a koltseg az egydollaros reszvenyeken, akkor hogy birjak
ki a szuperracionalis multik, hogy vannak nekik ilyenek? Es hogy birja ki a
tranzakcios koltsegeket az egesz tozsderendszer? Tovabbvive, nagy a koltseg a
fempenzen is. Azt se kellene csinalni? Tenyleg, miert vernek a neverteknel
ertekesebb fempenzt az allamok? (Szerintem pont azert, amiert egydollaros
Ibuszreszvenyt is kellett volna csinalni.)
Udv, Borocz "kozgazdatlan" Jozsef
|
