<< 5 konyv + 3 alma = ertelmetlen >>
Probald meg az ellenkezojet.

Zsakbamacska!
Adok neked egy zsakot. Mi van benne? 
Megtapogatod,es erzed,hogy 8 darab "valami" van benne.
Bontsd ki.
5 darab konyvet es 3 darab almat talalsz benne.

Megmerheted a sulyat a zsaknak,van benne 4.5 Kg valami.
Kibontod is talalsz benne 4 Kg konyvet es 0.5 Kg almat.

Udv.: Tamas

Próbálok egy másik megközelítést:
Ahhoz, hogy bármbõl mértékegység legyen, pár dolog kell.
Elõször is valami fogalom, amihez valami mérési metódus társul, amely 
megadja, hogy a mérés eredményét hogy kell értelmezni, vagyis ad egy 
mértékegységet hozzá. Ha ilyen nincs, akkor a mértékegység önmagában nem 
is létezik.

Pl az energia egyik mértékegysége a Joule, de ha pl ezoterikusok beszélnek 
a kézrátétel vagy más hasonló módon "közvetített" energiáról, ott 
semmiféle módot nem említenek ennek az energiának a mérésérõl, így ott 
a 
mértékegység (a J) is értelmetlen. Szemben a mûszakiakkal, ahol a mérés, 
számítás módja is megvan....

Ha könyvtárakat hasonlítanak össze, szó lehet mérésrõl. Emez x kötetes, 
amaz y>>x kötetes könyvtár. Tehát pl a könyvtárak jellemzésére lehetne 
egy 
mértékegység a könyv, hogy hány könyv van benne. Ha így nézzük, akár 
mértékegység is lehet. De ha csak költözésnél vegyesen dobozolunk könyvet, 
labdát, széket... és a tárgyak számáról van szó, akkor a könyv nem lesz 
mértékegység, hanem csak egyik fajtája pl a tárgyaknak. Gondolatban jönnek 
a különféle tárgyak, és van egy számláló módszer, ami megmondja, hogy az 
adott pillanatban a mérés (megszámolás) eredménye mi, itt a mértékegység 
lehet a darab.

Lehet pl alkalom is mértékegység. Javítani jár valaki ide-oda valamiket, 
többször is kell menni, és a számlán szerepelhet a javítási alkalmak 
száma.

Szóval a lényeg mindig oda vezethetõ vissza, hogy mérni lehessen valamit, 
annak legyen valami definiált mértékegysége és persze a mérés is legyen 
valahogy definiálva. Ekkor minden rendben van. A mértékegység néha nem 
is 
rendelkezik névvel. Pl a mágneses permeabilitásé Vs/Am, vagy egy 
keresztmetszeti tényezõé pl cm3, holott nem térfogatról van szó, tehát 
úgy 
már nem mondják, hogy liter. De ezekre elég jól definiált mérések vannak, 
a mérési eredménnyel lehet valamit kezdeni...

hidvegi

> Szerintem mertekegseg az, ami egy szammal
> egyutt leirja a letezo mennyiseget, es a
> letezo mennyisegek a szamok szabalyai szerint
> adhatok ossze, azaz

Igen, a mértékegységek az egyforma természetû, mérhetõ dolgok mennyiségi 
leírására, összehasonlítására szolgálnak. Valaminek a mértékegysége az 
egy
absztrakt fogalom.

A könyv meg egy tárgy.

Legalábbis a köznyelvben. Nyilván lehet belõle csinálni absztrakt 
fogalmat, csak akkor meg kell mondani, hogy milyen értelemben, melyik 
aspektusát választjuk mértékegységnek (oldalszám, tömeg stb.).

Azt sem árt tisztázni, hogy pontosan mi legyen az egység. Vannak 100 
oldalas és 1000 oldalas könyvek is, az ezekkel kifejezett mennyiségek 
között 10-szeres eltérés van. Meg kéne egyezni legalább egy hozzávetõleges 
etalonban, pl. 250 oldalas könyv B/5 formátumban, 70 grammos papíron, 
12-es betûvel, vagy mondjuk a helyesírási szótár 2000-es keménykötésû 
kiadása.

Lehetne definiálni létezõ mértékegységekbõl is, pl. 50000 karakter, 15 
nyomdai ív, 60 kilobit entrópia, 40dkg, fél liter, 210 oldal stb.

Egyszóval kellene valamilyen konvenció, hogy mit értünk alatta, mert 
ennyi erõvel az asztal vagy a csoki is lehetne mértékegység.

Gumo