Hello,

> Felado : Hunter
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: DE ( 16 sor )
> Idopont: Mon Jan 28 21:33:32 CET 2002 NYELV #19
> fõleg, ha egy hosszú körmondatban van, mert félrevezeti az olvasót.
> Itt egy példa: "... készüléken, amely támogatja a GPRS-t, de
> MP3-lejátszásra is képes."

Itt a "de" szo az "ezenkivul" jelentessel bir, ami teljesen elfogadott 
hasznalat. Lehet hogy a nem roviditett verziod rossz volt! Esetleg 
ird be konkretan.

Udv,

awender

Hello,

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: ronda, randa ( 9 sor )
> Idopont: Mon Jan 28 15:13:29 CET 2002 NYELV #19
> 'randa' ennek egy jeltéskülönbség nélküli ejtésvariációja. Nincs több
> különbség a kettõ használatában, mint a <i>lyuk</i> és a <i>luk</i>
> között.

Szerintem a "luk" es "lyuk" bar ugyanazt jelenti, soxor egyszeruen 
nem esik jol egyik vagy masik hasznalata. A "luk"-at en 
durvabbnak erzem, ezert soha nem is hasznalom, csak ha serteni 
akarok.

Udv,

awender

Hello,

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: igy fejlodik a nyelv :-( ( 14 sor )
> Idopont: Mon Jan 28 13:13:20 CET 2002 NYELV #19
> Véleményeddel szomorúan bár, de egyet kell értsek. Van azonban egy
> megjegyzésem.

..., "de egyetertek". Magyarul igy szebb. (vagy ha a "kell"-t is ki 
akarod fejezni akkor: "de muszaj egyetertenem".)

> >elmentem a moziban....
> Az idõk folyamán bennem az a benyomás alakult ki, hogy ez akár
> nyelvjárási sajátosság is lehet,

Ez tuti nem az. Ez egyszeruen hiba. Az "elmentem a moziban" 
amennyiben nem jelol tovabbi iranyultsagot, akkor hibas, pl. jo 
hasznalatra: "elmentem a moziban a fuggony moge" 

Ha nincs tovabbi irany, akkor az elmentem a moziban azt jelenti, 
hogy katartikus elmenye volt film nezese kozben, vagy esetleg 
orgazmusa pornomoziban.


Udv,

awender

Hello,

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Ronda vagy randa? ( 5 sor )
> Idopont: Mon Jan 28 10:23:32 CET 2002 NYELV #19
> >Ronda vagy randa? 
> A koznyelvi alak a "ronda". A "randa" pesti szlengvaltozat.

Hat ezt meg honnan vetted hogy pesti? Ott lax, azert?

Udv,

awender

Sziasztok!

Csak most vettem eszre, hogy a szombati levelem nem jelent 
meg, a szerverem ketszer kuldte el, igy torlodott a level.
Igy most elegge regi levelekhez is hozzaszolok, mivel egyben 
olvastam el a 9. szamtol kezdve ma’ig mindent.

A vezetek- es keresztnev felcserelesevel kapcsolatban irta Gyapo:
> ha ok ide jonnek, ok se forditjak meg a sorrendet, 
Ez igaz is, de szerintem csak azokra, akik rovidebb idore mennek 
Magyarorszagra. 
Azok a kulfoldiek akik hosszabb ideig laknak es dolgoznak ott, legalabbis, 
akiket en ismerek, megforditottak a nevuket azert, hogy helyesen szolitsa 
oket mindenki. 

Ferenc:
>> Javasolt kiserlet:
>>irj le egy hosszabb szoveget magyarul, de cirill vagy gorog betukkel, es
>>probald meg egy honap mulva visszaolvasni. Prognozis: ki tudod silabizalni,
>>de nem elolvasni. Es gondolj azokra, akik eppen hogy tudnak olvasni.
Gyapo
>De mennyire igy van! SZM-4 szamitogep monitoran lattam cirill betus angol
>szoveget. Nem volt semmi. Oroszt 9 evig tanultam, az angol szavakat is
>ismertem, de rendesen megdolgoztatott.

Kb. 4 eve voltam Moszkvaban, az ottani Ericssonna’l egy tanfolyamon. Ott 
Lattam,  hogy a moszkvai kollegaknak latin betus billentyuzetuk volt. 
Es igen, ugy is e-maileztek! 
Az osszes levelevaltas latin betukkel ment, oroszul! (A hivatalos 
dokumentumokat angolul kellett irni, igy az nem volt furcsa). Azt mondtak,
egy ido utan hozza lehet szokni… es mi meg az ekezetek miatt 
berzenkedunk : -).

>>amikor egy magyar internetszolgaltatonal bejelentkezett neves ujsagironk
>>Gyorgy Gyorgy, es a vezeteknevere szeretett volna felhasznaloi nevet
>Az ilyen szuloket se ertem igazan: miert kell a gyereknek olyan nevet adni,
>amit nem lehet kimondani?
Amikor az en nevemet valasztottak a szuleim, a dontoben a Szilvia es a 
Krisztina maradtak.  Aztan a kiejthetoseg miatt dontottek a Szilvia mellett 
(A "Berki Krisztina” elegge nyelvtoro, nem?) Amig elek, halas leszek nekik 
ezert.

Kicsit "off-topic”:
Wawel irta:
"23-án reggel elrepülök Halmstadba (Svédország) hogy hajóra szálljak.”
Ha valaki esetleg erre jar (Koppenhaga es Goteborg kozott barhol), irjon egy 
par sort maganba (a maganleveleimet surubben olvasom) es meghivom egy 
kavera, vagy integetek a hajo utan :- ). … A Halmstad-i kikoto 15 km-re van tol
unk.
Ja, es nem eliras a Halmstad-i, mert a varos nevet [halmszta] – kent ejtjuk, 
nema "d”-vel :- ).  

Magazodas
Moi-meme
- Egyéb nyelvekben hogy magázódnak?
Svedul me’g neha magazodnak, es T/2 szemelyes nevmast hasznalnak. Az 
igek alakja ugyanaz mindket szam minden szemelyeben az 1940-es evektol 
kezdodoen.
du pratar -  Ni  pratar   (te beszelsz, On/maga beszel)
 Azelott a jelen ideju igeknek 2 formaja volt. Az egyik egyes-szamban, a masik
pedig tobbes-szamban volt hasznalatos. A mult ideju alakok teljesen egyformak 
voltak minden szam minden szemelyeben.

Gyapo
>Az a velemenyem, hogy celszerubb
>lenne egyszeruen atvenni az ujonnan keletkezo szavakat, vagy a neveket.
Te nagyon nem lennel nepszeru ezzel a kijelenteseddel Izlandon :- )

Mark
>Engem a csobor es a vodor sem zavar, sot a vodrot sokkal inkabb hasznalom, a
>fol-t megsem. A gyerok peldaul kifejezetten zavarna.
Akkor teged nagyon zavarna az a bizonyos kavezas, amire fentebb hivtam meg 
mindenkit, aki erre jar :- ). En ugyanis az o:-zos tajszolast hasznalom, amikor
 beszelek.

Es errol jut eszembe:
La’ng Attila D., nem akarlak megserteni, de :
 "Többször megesett, hogy emberek elkedvetlenedtek (tudom,
ne mekegjünk, szóval embörök elkedvötlenödtek),…”  
"elkedvetleno:dtek”, csak hogy az elso hibat javitsam ki. Az, amit leirtal, 
nagyon  Ruzsa Sandorra emlekeztetett :- ).
Abban a sorozatban mondtak, hogy Szego:d, o:mber, mo:ggy, stb. Az a film 
(is) sokkal termeszetesebben hangzott volna, ha nem probaljak a tajszolast 
belevenni.
Mi nem birtuk nezni a filmet, annyira rossz volt hallgatni Oszter Sandort, 
pedig szegeny, nagyon probalkozott :- ).

Ma'rtonfi Attilanak
>> - Nyelvrokonaink hogy magázódnak?
>1. Finn: Elméletileg T/2 igealakok T/2 személyes névmással, de a 
>beszélt nyelvben teljesen visszaszorult (vö. Ikea-stílus)
Milyen az az “Ikea-stilus”, azonkivul, hogy sved? :- )  

>jön el ennek az ideje, ha kész lesz a kiadó web site-je.
Nem web site-ja?

Mindenkit udvozlok,
Szilvi

ÜVEGES MÁRK PÉTER

> Ki jon ahhoz, hogy egy ember nevet megvaltoztassa, akar egy ekezetet
> tegyen ra, akar megkulonboztessen ket teljesen egyenrangu
> keresztnevet!?

  Senki. Tökéletes káosz keletkezett azáltal, hogy bizonyos erõk az y
végû családneveket az arisztokrata származás jelének és
megbélyegzendõnek kiáltották ki, ezért rengetegen i-re (j-re)
cserélték nevükben, illetve átírtak más régies névalakokat. Mások
viszont ezt nem tették. Az idõk változásával aztán egyes családok
visszavették régi nevüket, mások nem. De az ingadozás számos névnél
már korábban is megvolt, még Petõfi neve is szerepelt idõnként
korabeli írásokban Petõfy, Petõffy formában, mert már az akkoriak se
tudták, hogy kell írni.

> En sem tudom, miert zavar Zavar az "avval", pedig arrol is tudom,
> hogy helyes.

  Igen, engem is, pedig én is tudom. Nem tetszik -- ilyen van.

> Egy irodalmilag igenyesebb mube nem teszem bele, hogy avval,
> akarmennyire is helyes!

  Én se, és van még egy szó, amit nem szeretek: az, hogy na. Mindig azt
írom (és mondom!) helyette, hogy no. Amikor a na formát használom, azt
mindig direkt teszem, "lebutultam hangulatot" akarok kifejezni.

> A gyerok peldaul kifejezetten zavarna.

  Én használom. Néha rám jön, hogy tájbeszélni akarok, és akkor azt
teszöm.

TÍMEA

> infinitívusz-helyettesítõ képregény-nyelvezetû. Mivel a szavak
> szótagszámai meghaladják a hatot és a kotojel mindkét oldalán
> értelmes szó. Ha valaki másként tudja, homályosítson fel!

  Bocs, nem egészen. A szabály azt is megköveteli, hogy legalább három
tagból álljon az összetétel. A kép/regény/nyelvezetû három tag és hét
szótag, tehát valóban kötõjeles; a képregénynyelvezet azonban már nem,
mert az éppen hat szótag. És nem kötõjeles a képregénynyelvezetben
sem, mert a _szófajt nem megváltoztató_ toldalékok nem számítanak.
Gyakoribb példa: vendéglátóipar -- vendéglátó-ipari.
  Az infinitívuszhelyettesítõ csak két tagból áll, tehát egybeírandó.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Panaszfelvetel minden kedden es penteken (vasar- es unnepnapok kivetelevel).

Tisztelt NYELV!

Tegnap új címre szerettem volna átkérni az elõfizetésemet, de úgy tûnik, nem si
került a nevemet rendesen regisztráltatnom. 
Emiatt jelentek meg a 19. számban a hozzászólásaim név nélkül, amiért most elné
zést kétek.

 = Racskó Tamás

Kedves Attila!

> > névutók elõtt viszont az 'Az' 'z'-je nem hasonul, hanem kiesik. 
> Ez igaz a mai nyelvállapotra. 
Hozzászólásom -- szokásos gyengeségemnek engedve -- a múlt nyelvállapotból prób
álta levezetni az 'azzal', 'avval' 
kettõsségét, így történeti jelenidõt használtam.

> De mondj egy olyan mai ragot, amely hasonítja az az z-jét, és nem
> névutói eredetû! 
Ha jól értem a felszólítást, akkor a "-nAk"-k tagot említem. De a gond az, hogy
 nincs a jelen nyelvállapotban névutói 
eredetû magánhangzóval kezdõdõ rag, így a kérdést nem vizsgálhatjuk meg kellõ a
lapossággal.
Ha viszont a "-vAl" nem névutói eredetû (mint ahogy a régiek gondolták), akkor 
ugyan nem igaz a "z" megnyúlására vonatkozó 
elméletem (melynek célja csak a "v"-s alak "z"-ssel közös magyarázata volt, nem
 a "z"-sé önmagában), de az "avval" teljesen 
elveszti a történetiségét. Ragként a "-val"-nak nem lehet eredetileg része a "v
", ez csak fixálódott hiátustöltõ. Így a 
folyamatnak teljes analógiáját meghatálhatjuk az "-á/é" > "-vá/vé" transzlatívu
szragban: ez is hasonul: 'a névutó _raggá_ 
lett", de nincs (még?) "*avvá" alakja, csak "azzá".

> > megfigyelhetõ az 'avval' alak terjedése
> Én épp az azzal terjedését érzékelem.
Tán más a "nyelvjárási alapunk". Van erre valami kutatási adat?

Racskó Tamás

Kedves Eszter!

hix.nyelv #19, :
> Koszonom, bar ez a konnyebb resze! Mert: miert eppen "miska"? Erre
> lennek igazan kivancsi!
A "miska"-nak nincs olyan alapja, ami miatt elmondhatnánk, hogy ezért-meg-ezért
 lett "miska" és nem "miksa". 
A 'fiziognómia' szót "lefordító" környezetben a Miska igen elterjed név lehetet
t (vö. 'miskakancsó' = férfialakú kancsó). A 
szóvégi '-ia' hangkacsolat a népnyelvre nem jellemzõ, így ha betoldottak pl. eg
y 'h'-t (ez régen hiátustöltõ volt), akkor 
már elõ is állt a '-miha' végzõdés, amely hasonlít a 'Mihály' név kezdetére. Kö
zvetlen '-s' betoldása is elképzethetõ: '-
misa', ez szintén a 'Mihály' beceneveire hajaz.
A fentieket erõsíthette, hogy van további két, a nép körében használt -- és oda
 "felülrõl" érkezett -- szó, amely  'Miska'-
ra utal: a 'miskárol' és a 'miskulancia'.
Egyszóval: így utólag, hogy már kialakult megmagyarázható, de ugyanilyen esélly
el lehetett volna más végzõdés is.

Racskó Tamás

Kedves Pityu!

hix.nyelv #19, :
> Nagyon remelem, hogy a scripted megoldja a problemat. Reszemrol NAGYON
> KOSZONOM! 
Ha használatba tudják (akarják) venni. Én ugyan elküldtem, de visszajelzés egye
lõre nincs. (Lehet, hogy egy számítógéppel 
beszéltem..?)

Racskó Tamás

> Tehat az informatika elott kialakultak a nyelvek, de
> most mar nem kellene a szavakat leforditani vagy 
ujraalkotni, eleg lenne
> atvenni.

Ez a torekves meglehetosen uniformizalna a nyelveket, 
legalabbis a szaknyelveket. Ez mar sok teruleten meg is 
valosult. Pl. egyik nemet kollegank buszken vette eszre, 
hogy ertette, amikor magyarul beszeltunk egymas kozt. Na 
persze, a munkarol beszeltunk, es gyakorlatilag csak a 
kotoszavak voltak magyarul. Itt valoszinuleg kozrejatszik 
az is, hogy a szakterulet dolgozoi mennyire fogadjak be az 
idegen nyelvu elemeket. A semmilyen idegen nyelvet sem 
beszelo emberek lehet, hogy elobb alkotnak magyar szot. 
Plane, ha a szonak be kell illeszkednie a szovegbe, tehat 
magyarul jol kiejthetonek es ragozhatonak kell lennie. Van 
viszont, amikor a magyaritas nem jon be, lasd citrancs 
esete. Bezzeg mas szavak teljesen szuksegtelenul furakodtak 
be a hetkoznapi kifejezeseink koze: van, aki shoppingolni 
jar, eszeben sincs vasarolni menni.

Pityu

> A hiperaktiv es a hulyegyerek egyaltalan nem ekvivalens 
fogalmak... Egyik
> sem feletetlenul felel meg a masik fogalmanak...

Pont ezert tetszik nekem a mondat! Ha sokat finomkodunk, 
mar mast jelent...

Pityu

Szia Attila,

>   Pap Gabor ebbul a fel|letes ismerkedisbul mtilve 
ugyanabban a
> betegsigben szenved, amiben a sumir--magyar rokonsag 
hmvui.

Nem szerencses ilyen messzemeno iteletet mondani valakirol 
feluletes ismeretek alapjan. Most alaposan melle is nyultal 
vele. A vilag nem csak fekete meg feher. Nem csak 
finnugraszok meg sumeraszok leteznek, hanem egeszseges, 
foldon jaro kutatok is. Nekik sajnos az a sorsuk, hogy a 
finnugraszok lesumeraszozzak, a sumeraszok meg 
lefinnugraszozzak oket.

> Nacionalista, aki azirt keresi a sumirban a magyar nyelv 
gyvkereit,
> mert ezzel a nyelvet olyan mirhetetlen|l usinek tudja 
beallmtani,
> amilyennek csak szeretni.

A nacionalizmust nem tennem a betegsegek koze. 
Ellenkezoleg: minden egeszseges nemzetben mukodik egy 
egeszseges nacionalizmus, azaz azonos feltetelek mellett a 
sajat nemzeti ertekeit preferalja az idegennel szemben. Ez 
igy is van rendjen, semmi rossz nincs ebben. Nezz csak 
nyugatabbra, mekkora nemzeti ontudatuk van a fejlettebb 
orszagoknak. (De nezhetsz keletebbre is...) Csak 
Magyarorszagon divat mast majmolni, es lehurrogni azt, aki 
akar csak fele annyira buszke a sajat nyelvere, zenejere, 
neptancara, meseire, mint masok. Erdekes, hogy ha jon egy 
Pap Gabor, es taglalja, hogy szerinte ezert meg ezert 
fejlettebb a magyar nyelv ennel meg annal, akkor muszaj 
belekotnunk egy-egy szavan lovagolva, es nem az erveivel 
vitatkozni (pedig lehetne), de ha jon masvalaki, aki egy 
idegen nyelv szepsegeit ecseteli, arra semmilyen becsmerlo 
reakcio nem erkezik.

Figyelem! A nacionalizmus nem keverendo ossze a 
nacizmussal, amely mas nemzetek kiirtasara szolit fel!

Ha Pap Gabor csak siman nacionalista lenne, ra se 
hederitenetek. A kifogasok abbol fakadtak, hogy a stilusa 
patriota, erzelemdus. Ne hagyjatok, hogy ez felrevezessen 
titeket, es elterelje figyelmeteket a tartalmi kerdesekrol. 
Talalkoztam mar 1-2 professzorral, akiknek a stilusa (es 
oltozeke) alapjan soha nem mondtam volna meg, hogy milyen 
szakmai tudassal rendelkezik.

> Usi nyelv egyenlu fejlett nyelv, rigsta
> fejludik, tehat tvkiletes, ezirt ad u halat a jsistennek, 
amiirt
> magyarnak sz|letett. In ilyenkor szoktam szigyellni, hogy 
in is.

Soha, semmilyen korulmenyek kozott nem kellene szegyellned, 
hogy magyar vagy. Semmivel sem vagyunk rosszabbak masoknal. 
Aki ilyet allit, az egy kozepes szintu vitaban is 
alulmarad. (Rasszizmust meg elo se hoztam.)

>   Eddig mig egyetlen sumerolsgusnak se jutott eszibe a 
primitmvet
> pozitmvumnak tekinteni. Nem csodalom, mert masoknak se.

Akkor miert emelted ki kulon a sumerologusokat?

> Jelzukint alkalmazva ez derogatmv.

Ez nem igaz. A muszaki eletben is annal zsenialisabb egy 
megoldas, minel primitivebb. Vagy a programozasban egy 
algoritmus vagy adatszerkezet. Szamos esetben kell 
primitivsegre torekednunk.

> Primitmv ember: ostoba, buta, korlatolt ember.

A primitiv ember egyszeru. Egesz tarsadalmakat nevezunk 
primitivnek, melyek egyaltalan nem ostobak, butak es 
korlatoltak. Sot, gyakran olyan ismereteik vannak, hogy mi 
sem ertjuk. Csak egyszeru a tarsadalmuk felepitese, 
egyszeruen elnek benne az emberek.

> > Netan cenzurazni kellene, hogy mit szabad kimondani egy 
nyelvrol?
>   Kimondani szabad, csak nem feltitlen|l lesz igazunk.

Csakhogy a reakcio nem ugy kezdodott, hogy "nincs igaza 
ezert meg ezert", hanem, hogy "miert mond ilyet?"

>   Miirt ne beszilhetninek magyarok is arrsl, hogy mas 
nyelvek milyenek?

Beszeljunk. Kozben tegyuk fel a kerdest magunknak, hogy a 
sajatunkat ismerjuk-e elegge, nem elobbre valo-e az?

Pityu

Sziasztok!

   Hogyan kell irni a kov. intezmeny nevet
szerintetek:

Idegennyelvi Lektoratus, vagy
Idegen Nyelvi Lektoratus, esetleg
Igegen-nyelvi Lektoratus?

En a magam reszerol az elsore szavazok. Ezzel szemben
nalunk, az SZTE-MFK-n a masodik valtozatot hasznaljak,
es en nem igazan ertem, hogy miert. 


Udv,
Koncz Sandor